A csúd népnév a különböző korokban más-más népeket jelentett. A legrégebbi orosz források a különböző finnugor népeket nevezik csúdoknak (csúgyoknak). Kezdetben tehát a csúd csakis a finnségi népeket (vótokat, észteket, vepszéket, később a nyugatabbra élő finneket) jelentette. Később kialakult a Zavolocsszkaja Csugy, azaz a Volokon túli csugy elnevezés is, ami a Dvina és a Pecsora közötti területeket jelentette (a volok a két folyó közötti szárazföldi átkelőt jelentette). Idővel a csúd elnevezést más finnugorokra, sőt, Oroszország más nem orosz (de nem is finnugor) népeivel kapcsolatban is használni kezdték. Később aztán a szó jelentése ismét szűkült, és csak a vepszéket jelentette. A vepszék hivatalos orosz neve is csúd volt, egészen 1926-ig. A szónak csuhari változata is van, ennek eredete és jelentése is megeygezik a csúdéval. 1926-ig az orosz tudományos szakirodalomban a vepszéket nevezték így, de ez a finnugorok (elsősorban a finnségiek) gúnyneve is.
           A csúd szó valószínűleg egy germán 'nép' jelentésű szóval függ össze. Ez azonos eredetű az orosz csuzsoj, csudüj 'idegen' szavakkal: az orosz csúgy alak mégsem az orosz szóból származhat, hanem a germánból került az oroszba.
           De a csúd nem csak valóban élt népet jelenthet: a komik képzeletében is él egy legendás nép, melynek csúd a neve. A komik szerint a csúdok a komik előtt laktak a mai komi területen, és a föld alá rejtetőztek. Ma is szaunákban, a konyha sarkában, gödrökben rejtőznek, a föld alatt élnek, de szívesen telepszenek meg elhagyatott házakban, sőt, tavakban is. Több elképzelés van arról, hogy kik is lehetnek ezek a csúdok: egyes vélemények szerint valóban egy nép lehetett, amely a komik előtt élt a Káma és a Vücsegda felső folyásánál. Más vélemények szerint a csúdok a kereszteletlen komik lehettek, vagy pedig komi hősök. A komik képzelete szerint a csúdok kis fekete emberkék. A csúdokról szóló képzetek gyakran keverednek a különböző szellemekről (víziszellem, háziszellem, szaunaszellem) való képzetekkel. A komikhoz hasonlóan a nyenyecek is regélnek a föld alatt élő csúdokról. A lapp čudde, čuhti is valamilyen idegen, ősi népet jelent.
           A komiknál a csúdokról élnek más, kevésbé meseszerű hiedelmek is. Ezekben a csúdok, a komik megérkeztekor tömeges öngyilkosságot követtek el, méghozzá úgy, hogy nagy gödröket ástak, föléjük tetőt ácsoltak, jószágaikkal együtt a gödörbe másztak és magukra döntötték a tetőzetet. Hogy mi lehet ezeknek a történeteknek a valóságalapja, egyelőre rejtély.
           A csúd nevet viseli az Észtország és Oroszország határán fekvő Csúd-tó. Ez a magyar elnevezés az orosz Csudszkoje Ozeroból származik. A tavat a korábbi szakirodalomban Pejpusz-tó néven találhatjuk meg. Ez a név a tó észt elnevezéséből (Peipsi) ered.

IRODALOM:
Aado Lindrop: Vetehaldjas, vožo ja ubir. In: A. L.: Udmurdi rahvausundi piirjooni, Keele ja Kirjanduse Instituut, Tartu, 1993