A muromák valaha az Oka folyó alsó folyásánál éltek, ma Murom városa (Moszkvától kb. kétszáz kilométerre keletre) őrzi a nevüket. Murom városát az első orosz hódítók alapítoták a 11. században. Az erődért gyakran háborúztak egymással a volgai bolgárok, illetve a különböző orosz fejedelemségek. A muromák viszonylag gyorsan asszimilálódhatak, utoljára a 12. században említik őket a krónikák. A muroma régészeti leletek (elsősorban a sírokból előkerült spirális rézdrótból készült hajdíszek, halántékkarikák) arra utalnak, hogy a muromák igen közel állhattak a mordvinokhoz, abban azonban vita van, hogy az erzákhoz vagy a moksákhoz álltak közelebb. Egyes feltételezések szerint egy mordvin törzs voltak, és sosem váltak teljesen önállóvá.

Irodalom:

Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk, Bp. Trezor, 1994. (1936)
Nyelvrokonaink, szerk. Nanovfszky György, Bp., Teleki László Alapítvány, 2000