Tudod-e Finnországról?

Maticsák Sándor és Anna Tarvainen Finn nyelvkönyv c. műve (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2003.) alapján.

Az ország és lakossága

  • Finnország lakosainak száma: 5 171 000 (1999). Nő:2 648 000 (51,2%), férfi: 2 523 000 (48,8%).
  • A legnagyobb városok:
    Helsinki 551 000
    Espoo 209 000
    Tampere 193 000
    Vantaa 176 000
    Turku 172 000
    Oulu 117 000
    Lahti 97 000
    Kuopio 87 000
    Jyväskylä 78 000
    Pori 76 000

    (Helsinki, Espoo és Vantaa együtt alkotják az ún. Nagy-Helsinkit.)
  •  1999 végén Finnországban 452 település volt. Manapság a lakosság kétharmada (3,4 millió fő) lakik városokban.
  •  Finnország területe 338 145 km2 (3,5-szer nagyobb, mint Magyarországé). A népsűrűség 16 lakos/km2 (Magyarországé 108). A ritkán lakott Lappföld népsűrűsége csak 3 fő/km2.
  •  Finnországban két hivatalos nyelv létezik, a finn és a svéd, ezért sok településnek van svéd neve is, pl. Helsingfors (Helsinki), Esbo (Espoo), Tammerfors (Tampere), Vanda (Vantaa), Åbo (Turku), Uleåborg (Oulu), Björneborg (Pori), Villmanstrand (Lappeenranta).
  •  Néhány külföldi városnév finn alakja első pillantásra nehezen ismerhető fel. Ilyen például Tukholma ’Stockholm’ Kööpenhamina ’Koppenhága’, Lontoo ’London’, Pietari ’Szentpétervár’. Még nehezebb a dolgunk a fordításokkal: Kapkaupunki ’Cape Town ~ Fokváros’.

    Finnország éghajlata

    •  A januári középhőmérséklet Dél-Finnországban -6 fok, Lappföldön -13 fok. A júliusi középhőmérséklet Dél-Finnországban 17 fok, Lappföldön 14 fok.
    •  Csapadékmennyiség: a déli partvidéken és Közép-Finnországban: 700 mm/év. Lappföldön: 400 mm/év.
    • A legtöbb csapadék augusztusban esik, a legkevesebb márciusban.
    •  Lappföldet október végétől, Kuusamo környékét november végétől, Turku vidékét december végétől borítja hó. A hóréteg vastagsága Kuusamóban 70 cm, Lappföldön 60 cm, Turku környékén 20 cm.
    •  Finnország legészakibb részén (Utsjoki és Nuorgam vidékén) nyáron május 16–július 28. között nem nyugszik le a nap, télen viszont november 24–január 17. között nem kel fel.
    Vissza az oldal tetejére

    Finnország tavai és folyói

    • Az ország területének 9,9 százalékát borítja víz.
    • Az "ezer tó országában" közel 200 000 tó van. A legnagyobb tavak:
      Saimaa 4400 km2 (13 700 szigettel)
      Inari 1102 km2
      Päijänne 1054 km2
      Oulujärvi 893 km2
      Pielinen 868 km2
    •  A tengerpart 39 000 km hosszú, 80 000 szigettel. Finnországban 179 000 olyan sziget van, amelyik nagyobb egy hektárnál.
    • Finnország hossza észak–dél irányban (Utsjokitól Hankoniemiig): 1170 km.
    •  Finnország szélessége kelet–nyugat irányban (Ilomantsitól Töjbyig): 540 km.
    • Finnország legmagasabb pontja: Halti (Lappföld): 1328 m.
    • Finnország leghosszabb folyói:
      Kemijoki 552 km Vuoksi 150 km
      Tornionjoki 408 km Paatsjoki 142 km
      Tenojoki 344 km Kokemäenjoki 120 km
      Iijoki 300 km Kalajoki 110 km
      Kymijoki 204 km Oulujoki 107 km
    Vissza az oldal tetejére

    Finnország növényzete és az állatvilága

    •  Az ország területének 70%-a (23 millió hektár) erdő. A legfontosabb fafajták: erdei fenyő (mänty), lucfenyő (kuusi), nyírfa (koivu).
    •  Finnországban sok bogyó terem, a legismertebbek: vörösáfonya (puolukka), mocsári hamvas szeder (lakka), tőzegáfonya (karpalo), fekete áfonya (mustikka). Európa egyik legnagyobb epertermesztő (mansikka) országa Finnország.
    • Finnországban 220 madárfaj él, a leggyakoribb a pinty (peipponen) és a füzike (pajulintu).
    •  A finnek nagy becsben tartják a halakat, az országban 36 eredeti halfaj él. A legismertebb folyami hal a lazac (lohi), tavi hal a sügér (ahven) és a csuka (hauki), a legfontosabb tengeri hal a hering (silakka).
    •  A leggyakoribb ragadozó állatok: hiúz (ilves, kb. 900 darab él még), medve (karhu, 500), farkas (susi, 150), rozsomák (ahma, 100). A legfontosabb erdei vadak: jávorszarvas (hirvi), nyúl (jänis), vadkacsa (sorsa), süketfajd (metso) és nyírfajd (teeri).
    •  Finnország egyik legismertebb állata a félvad rénszarvas (poro). Lappföldön 7600 rénszarvastenyésztő él, 115 000 km2-en gazdálkodnak.
    •  Két fókafaj is él a finn vizekben: a szürke fóka (harmaahylje, belőlük még mintegy 4500 darab van) és a saimaai fóka (norppa, 900).
    • Finnország "nemzeti madara" a hattyú (joutsen).
    • A világörökség része Finnországban
    • Rauma óvárosa (a XIV–XVIII. század között épült);
    • Suomenlinna (1748–1791);
    • Petäjävesi régi temploma (1764);
    • A verlai gyármúzeum (1878).
    Vissza az oldal tetejére

    A finnországi nyelvek

    • Finnországnak két hivatalos nyelve van, a finn mellett az ország lakosságának hat százalékát kitevő svéd kisebbség nyelve is államnyelv (ennek történeti hagyományai is vannak, hiszen Finnország 1809-ig a svéd birodalom része volt). Ebből adódóan például az élelmiszerek neve finnül és svédül is fel van tüntetve a csomagoláson; Dél- és Nyugat-Finnországban a középületek nevei, a közlekedési táblák, utcai feliratok stb. is kétnyelvűek. A történelmi hagyományok a névrendszerben is tükröződnek, nagyon sok finn a mai napig svéd vezetéknevet visel (annak ellenére, hogy 1906-ban, a finn történelem legnagyobb névváltoztatási akciója keretében mintegy százezren cserélték svéd eredetű nevüket finnre).
    •  1997-ben Finnország 452 településéből 21 számított svéd nyelvűnek (ebből 15 a Finnország és Svédország között fekvő, de az előbbihez tartozó Ahvenanmaa szigetén), 42 pedig kétnyelvű volt (egy település akkor számít kétnyelvűnek, ha a kisebb nyelvet legalább 8% vagy 3000 fő beszéli).
    • A népesség százalékos megoszlása anyanyelvek szerint (1900–1999):
      1900 1950 1980 1995 1999
      finn 86,75 91,10 93,50 92,92 92,50
      svéd 12,89 8,64 6,28 5,76 5,66
      orosz 0,29 0,12 0,03 0,31 0,50
      lapp 0,06 0,06 0,03 0,03 0,03
      egyéb 0,01 0,08 0,16 0,98 1,32
    •  A mai Finnországban (1998) a következő nyelveket beszélik anyanyelvként:
      finn 4 774 600
      svéd 294 700
      orosz 20 400
      észt 9 300
      cigány 7 000
      angol 5 900
      szomáliai 5 300
      arab 3 900

      Finnország fontos kisebbségi nyelve, a lapp a rangsorban csak a 17. helyen áll, 1700 fővel. A magyart a statisztikák szerint anyanyelvként közel 800 fő beszéli Finnországban.
    •  A finn általános iskolában kötelező a svéd nyelv tanulása, amely nem idegen nyelvnek, hanem ún. második hazai nyelvnek számít. A felmérések szerint az általános iskola felső tagozatában és a középiskolában a diákok átlagosan 2,4 nyelvet tanulnak (az európai uniós átlag 1,3): 99% tanul angolul, 33% németül, 11% franciául.
    •  A 18–64 éves korosztály 72%-a azt vallja, hogy legalább egy idegen nyelven elboldogul (66% angolul, 55% svédül, 29% németül, 8% franciául, 5% oroszul).
    •  Magyar szakot a helsinki, a turkui és a jyväskyläi egyetemen lehet végezni. E három felsőoktatási intézményben hivatalos, a magyar állam által kiküldött lektor működik. Ezeken kívül magyaroktatás folyik még az oului és a tamperei egyetemen is, illetve számos népiskolában, esti tanfolyamokon, a finn–magyar baráti körökben, valamint a klaukkalai gimnáziumban.
    Vissza az oldal tetejére

    A finn iskolarendszer

    •  Finnországban a gyerekek általában hétéves korukban mennek az iskolába. Az általános iskola alsó tagozata (peruskoulun ala-aste) hat éves, a felső tagozat (yläaste) pedig három. A gimnázium általában három éves.
    • Finnországban összesen 20 egyetem és 16 főiskola működik. A legnagyobbak közé tartozik a helsinki egyetem (Helsingin yliopisto) 34 000 diákkal, a turkui egyetem (Turun yliopisto, 16 000 diák), a tamperei egyetem (Tampereen yliopisto, 15 000 diák), az oului egyetem (Oulun yliopisto, 13 000 diák) és a jyväskyläi egyetem (Jyväskylän yliopisto, 12 000 diák) (1998-as adatok).
    •  Az első egyetemet Turkuban alapították, 1640-ben. 1828-ban, a turkui tűzvész után az intézmény Helsinkibe költözött át. Az ország egyetlen svéd nyelvű egyeteme, az Åbo Akademi Turkuban működik.
    •  Az egyetemi hallgatók kreditrendszerben tanulnak, egy fő szak mellett általában két mellékszakot kell elvégezniük. Az átlagos egyetemista 5–7 évet tölt intézményében.
    • Az általános iskolát bejezettek 93%-a tanul tovább, az országban közel 600 ezer általános iskolás, 275 ezer középiskolás és 230 ezer egyetemista és főiskolás van.
    •  Az egyetemet végzettek száma jelentősen emelkedik: míg 1985-ben 9 800-an kaptak diplomát, 1998-ban számuk 16 600-ra nőtt.
    Vissza az oldal tetejére

    A munkakörülmények Finnországban

    •  A 15–74 éves népesség megoszlása munkaképesség szempontjából (1998):
      aktív, dolgozó 58% munkaképtelen 6%
      nyugdíjas (kora alapján) 14% háztartásbeli, házimunkát végző 3%
      diák 9% egyéb 3%
      munkanélküli 7%
    • A nyugdíjasok száma 1999-ben: 1 270 000 fő.
    •  A munkaképes lakosság megoszlása szektoronként (1999): a szolgáltatásban dolgozik a munkavállalók 66%-a, a termelésben 28%, őstermelő 6%.
    • A munkanélküliség alakulása:
      munkanélküliek száma (ezer fő) %
      munkanélküliek száma (ezer fő) %
      1980 114 4,7 1994 408 16,6
      1985 129 5,0 1995 382 15,4
      1990 82 3,2 1996 363 14,6
      1991 169 6,6 1997 314 12,7
      1992 292 11,7 1998 285 11,4
      1993 405 16,3 1999 261 10,2


    Vissza az oldal tetejére

    Finnország politikai berendezkedése

    •  Finnországban nyugati típusú parlamenti demokrácia működik. Az ország 1995-ben lett az Európai Unió tagja.
    •  A legfőbb közjogi méltóság az államfő, akit közvetlenül, két fordulóban választanak meg. Megbízatása hat évre szól. A legismertebb finn elnök Urho Kekkonen, aki 25 évig volt hivatalban, s nevéhez fűződik az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia (Helsinki 1975) megszervezése.
    •  Finnországi jelenlegi elnöke, Tarja Halonen az első nő, aki az országban erre a posztra került. A nők részvétele a közéletben jelentős, a parlament 38%-a nő. A nők – Európában elsőként – 1906-ban kaptak választójogot.
    • Finnország elnökei:
      K. J. Ståhlberg 1919–1925 J. K. Paasikivi 1946–1956
      Lauri Relander 1925–1931 Urho Kekkonen 1956–1981
      P. E. Svinhufvud 1931–1937 Mauno Koivisto 1982–1994
      Kyösti Kallio 1937–1940 Martti Ahtisaari 1994–2000
      Risto Ryti 1940–1944 Tarja Halonen 2000–
      C. G. E. Mannerheim 1944–1946
    • A 200 tagú parlamentet négy évente választják meg.
    • A huszadik század utolsó négy évtizedének miniszterelnökei:
      V. J. Sukselainen 1959–61 Rafael Paasio 1972
      Martti Miettunen 1961–62 Kalevi Sorsa 1972–75
      Ahti Karjalainen 1962–63 Keijo Liinamaa 1975
      Reino Lehto 1963–64 Martti Miettunen 1975–77
      Johannes Virolainen 1964–66 Kalevi Sorsa 1977–79
      Rafael Paasio 1966–68 Mauno Koivisto 1979–82
      Mauno Koivisto 1968–70 Kalevi Sorsa 1982–87
      Teuvo Aura 1970 Harri Holkeri 1987–91
      Ahti Karjalainen 1970–71 Esko Aho 1991–95
      Teuvo Aura 1971–72 Paavo Lipponen 1995–
    • Az országban 1998-ban 14 200 külföldi telepedett le (a rekordot az 1991-es év jelenti, 19 000 bevándorlóval), s az országot 11 ezren hagyták el. A bevándorlók közül a legtöbben Oroszországból, Észtországból, Svédországból, Szomáliából, Jugoszláviából, Irakból és az egykori Szovjetunió tagállamaiból érkeznek. 1999-ben az ország lakosságának 1,7%-a volt külföldi állampolgár (az EU-országokban ez a legkisebb arány).
    Vissza az oldal tetejére

    A finn gazdaság

    •  A bruttó nemzeti jövedelem 1998-ban 24 110 dollár volt, a vásárlóerő 19 660 USD.
    • Az infláció alakulása (1975–1999):
      1975 17,8% 1990 6,1%
      1978 7,6% 1995 1,0%
      1980 11,6% 1999 1,2%
      1985 5,9%
    •  A legfőbb kereskedelmi partnerek: Németország, Svédország, USA, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország, Hollandia, Japán, Olaszország, Dánia.
    •  Az ipar legfontosabb ágazatai: erdő-, fém-, vegy-, textil-, ruha- és építőipar.
    • A legnagyobb finn vállalatok (1999):
      terület forgalom (milliárd FIM)
      1. Nokia elektronika 116
      2. Stora Enso fa- és papíripar 63
      3. UPM-Kymmene fa- és papíripar 49
      4. Fortum olaj és energia 49
      5. Kesko élelmiszeráruház-lánc 36
      6. Metsäliitto fa- és papíripar 34
      7. Metso gépipar 20
      8. Tamro nagykereskedés-hálózat 19
      9. Outokumpu fémipar 17
      10. Metra gépipar 16
    • Energiafelhasználás (1999):
      kőolaj 28% tőzeg 5%
      faalapú fűtőanyagok 20% víz- és szélenergia 3%
      atomenergia 18% importenergia 3%
      szén 11% egyéb 1%
      földgáz 11%
    • A skandináv országok és Magyarország néhány adatának összevetése (1998):
      terület (km2) lakosság (millió) élettartam (év) GDP/fő (USD) munkanélküliség (%) infláció (%)
      Finnország 338 000 5,2 77 24 110 11,4 1,4
      Svédország 450 000 8,9 79 25 620 6,5 –0,1
      Norvégia 324 000 4,4 78 34 330 2,4 2,3
      Dánia 43 000 5,3 76 33 260 6,6 1,8
      Izland 103 000 0,3 79 28 010 2,7 1,7
      Magyarország 93 000 10,1 71 4 510 7,8 14,4
    Vissza az oldal tetejére

    A közlekedés Finnországban

    •  Finnországban 1999-ben 2 082 000 személyautó, 80 000 motorkerékpár, 293 000 teherautó, 330 000 traktor és 88 000 motoros szán közlekedett.
    • Ezer lakosra 1980-ban 256 személyautó jutott, 1999-ben ez a szám már 403-ra emelkedett.
    Vissza az oldal tetejére

    A kommunikáció Finnországban

    • 1997-ben 100 lakosból 36-nak volt számítógépe.
    • Internet hozzáférése 1999-ben a családok 21,6%-ának volt.
    •  2000-ben száz lakosból 73-nak volt mobiltelefonja (ez a családok 76 százalékát jelenti). Manapság a mobiltelefonok száma meghaladja a vezetékes telefonokét, 2000 végén 3,7 millió mobilkészülék volt forgalomban.
    • Finnországban négy országos tévécsatorna működik, két állami és két kereskedelmi.
    Vissza az oldal tetejére

    A finnországi turizmus

    •  A statisztikai adatok szerint 1998-ban több mint 3,7 millió turista látogatott el Finnországba.
    • A vendégek országok szerinti megoszlása:
      (ezer fő) (ezer fő)
      Svédország 571 Hollandia 143
      Oroszország 540 Franciaország 123
      Németország 458 Japán 121
      Nagy-Britannia 291 USA 201
      Olaszország 120 egyéb 965
      Norvégia 169


    • Finnországban 32 nemzeti park és 19 természetvédelmi körzet van. A turistautak hossza 6500 km. Az országban több mint 200 turistaház áll a természetkedvelők rendelkezésére.
    •  A skandináv országok régi szokásjoga a jokamiehenoikeus (kb. ’minden ember joga’). Finnországban ennek alapján mások zavarása nélkül szabad mások telkén, földjén sétálni, síelni, kerékpározni (udvarokra, kertekre és a parti szauna környékére az engedély nem vonatkozik); bogyót, gombát és nem védett növényeket szedni; rövid ideig sátorozni. Tilos viszont más telkén, földjén tüzet rakni, ill. ott motorral közlekedni. A vadászathoz és a halászathoz külön engedély szükséges.
    Vissza az oldal tetejére

    A finn nevekről

    • A leggyakoribb finn vezetéknevek: Virtanen, Nieminen, Mäkinen, Korhonen, Hämäläinen, Laine, Mäkelä, Koskinen, Järvinen, Lehtonen.
    •  A leggyakoribb női és férfi keresztnevek: Laura, Jenna, Emma, Julia, Roosa; ill. Aleksi, Teemu, Ville, Juho, Joonas (1998). A névdivat az utóbbi időben nagymértékben megváltozott, hiszen az 1970-es évek elején végzett vizsgálatok szerint Sari, Minna, Katja, Satu, Kirsi, ill. Mika, Marko, Sami, Petri, Juha; 1981-ben pedig Sanna, Heidi, Hanna, Johanna, Tiina, ill. Mikko, Antti, Juha, Janne, Jani volt a sorrend.
    • A finn nevek sorrendje eltér a magyartól: keresztnév + családnév.
    •  Finnországban sokkal gyakoribb a tegeződés, mint Magyarországon; a diákok sok esetben (keresztnevükön szólítva) tegezik a tanárukat, az utcán az ismeretlenekhez, a boltban a vevőkhöz tegeződve fordulnak.
    Vissza az oldal tetejére

    A finn családok

    •  A finn lakosság 80%-a él családi kötelékben. A családok átlagos nagysága 2,95 fő. Az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt az élettársi közösségben élők aránya, s ezzel együtt a házastársi kötelékeken kívül gyereket vállalók száma is.
    • 1998-ban Finnországban kb. 24 000 házasságot kötöttek, és kb. 14 000 válást regisztráltak.
    • A finn családtípusok (1998):
      házaspár gyerek(ek)kel: 38,7% élettársak gyerek nélkül: 10,8%
      házaspár gyerek nélkül: 30,1% élettársak gyerek(ek)kel: 6,9%
      anya és gyerek(ek): 11,5% apa és gyerek(ek): 2,0%
    •  A gyermekes családok megoszlása a gyerekek száma szerint:
      1 gyermekes család: 44,1%
      2 gyermekes család: 37,7%
      3 gyermekes család: 13,7%
      4- gyermekes család: 4,5%
    Vissza az oldal tetejére

    A finn népesedés

    • 1998-ban Finnországban 57 108 fő született, és 49 262 halt meg.
    • Várható élettartam: 77,2 év (nők 80,8 év, férfiak 73,6 év).
    • 1997-ben 245 fő volt 100 évesnél idősebb, közülük 205 nő, 40 férfi.
    • A népesség életkor szerinti megoszlása: korcsoport
      1900 1950 1980 2000
      0–14 35% 30% 20% 18%
      15–64 60% 63% 68% 67%
      65– 5% 7% 12% 15%
    • Egy orvosra jutó lakosok száma:
      1980 1990 1995 1999
      575 413 361 327
    Vissza az oldal tetejére

    A finn ünnepek

    • A legjelentősebb állami ünnep a függetlenség napja (Finnország 1917. december 6-án vált függetlenné). Rendkívül fontos ünnep a vappu (május 1.) és a Szentiván-éj (juhannus). Előbbi a munka és a diákság ünnepe, amikor a városokban, falvakban hajnalig tartó mulatozással ünneplik a tavasz beköszöntét, utóbbi pedig a leghosszabb nyári napon tartott ünnep, amelyet mindenki igyekszik a városok zajától távol fekvő nyaralókban megülni.
    • Finnországban az ünnepek tiszteletére általában felvonják a nemzeti zászlót. A „zászlós ünnepek” a következők:
      február 5. – Runeberg napja
      február 28. – a Kalevala napja, a finn kultúra ünnepe
      április 9. – Agricola napja, a finn nyelv ünnepe
      április 27. – a háborús veteránok napja
      május 1. – vappu, a munka ünnepe
      május 12. – Snellmann napja, a finn nemzeti eszme ünnepe
      május második vasárnapja – anyák napja
      május harmadik vasárnapja – a háborúban elesett hősök ünnepe
      június 4. – a honvédelmi erők ünnepe
      június 20–26. közötti szombat juhannus; a finn zászló ünnepe
      július 6. – Leino napja, a költészet és a nyár ünnepe
      október 10. – Kivi napja, a finn irodalom ünnepe
      október 24. – az ENSZ napja
      november 6. – a svéd nyelvű kultúra ünnepe
      november második vasárnapja – apák napja
      december 6. – a függetlenség napja
    •  Mint a listából kitűnik, több olyan ünnep van, amely a finn kultúrtörténet nagy alakjaihoz kötődik: Johan Ludvig Runeberg (1804–1877) költő, a nemzeti romantika vezéralakja, a finn himnusz svéd szövegének szerzője; Mikael Agricola (kb. 1510–1557), hitújító, bibliafordító, a finn irodalmi nyelv megteremtője; Johan Vilhelm Snellman (1806–1881), filozófus, államférfi, a finn nemzeti törekvések első élharcosa; Eino Leino (1878–1926) költő, az újromantika legjelentősebb képviselője és Aleksis Kivi (1834–1872) író, a finn nyelvű irodalom atyja.
    Vissza az oldal tetejére

    A finn konyha

    •  Egységes finn ételkultúráról tulajdonképpen nem beszélhetünk, a különböző tájegységeknek saját hagyományaik vannak (keleten népszerű például a pirog és a gomba, nyugaton pedig a különféle rakott ételek). A finn ételkultúrára az elmúlt évszázadokban nagy hatást gyakorolt a skandináv és az orosz konyha, ma pedig jelentős nemzetközi (olasz, spanyol, görög, török, kínai) hatás éri.
    • A legfontosabb finn ételek közé tartoznak a halak, mint például a hering (silli, silakka), lazac (lohi), menyhal (made). Nagy őszi esemény Helsinkiben a heringpiac (silakkamarkkinat), a szigetvilág hagyományos ünnepe.
    • Finnországban sokféle bogyó terem, ezek a finn ételek elengedhetetlen kiegészítői. Júniusban érik az eper (mansikka), júliusban a feketáfonya (mustikka), a mocsári hamvas szeder (lakka) és a málna (vadelma). Augusztusban a ribizli (viinimarja), szeptemberben pedig a vörösáfonya (puolukka).
    • A finnek nagyon sok gombát (sieni) esznek, ha tehetik, maguk szedik.
    •  A leveskultúra némiképp eltér a magyarétól, a finn leves (keitto) általában fő fogás, de ritkábban esznek levest, mint mi.
    • A finn ételkultúra jellegzetes elemei a rakott ételek (pl. perunalaatikko, maksalaatikko, lanttulaatikko, silakkalaatikko).
    • A krumpli (peruna) a fő köret Finnországban.
    • Húsvéti étel a mämmi.
    • Május elsején (vappu) általában fánkot (munkki) esznek, és méhsört (sima) isznak.
    •  A november végi–december eleji kiskarácsonyi ünnepségek elképzelhetetlenek forralt bor (glögi) és mézeskalács (piparkakku) nélkül.
    • A fő karácsonyi ételek: hering (silli, silakka), lazac (lohi), rakott ételek, sonka (kinkku), heringsaláta (rosolli) és rizskása (riisipuuro).
    • A legjellegzetesebb finn ételek közé tartozik a kalakukko (hallal töltött barna kenyér), a karjalai pirog (karjalanpiirakka), a házilag készült sajt, a leipäjuusto, valamint a mämmi.
    Vissza az oldal tetejére

    A szabadidő eltöltése Finnországban

    •  Finnországban kb. 1200 könyvtári intézmény (könyvtárak, fiókkönyvtárak, intézeti könyvtárak, könyvtárautók stb.) működik. A népesség mintegy fele jár rendszeresen könyvtárba (ez a statisztikák szerint összesen évi 6 millió látogatást jelent), minden lakosra évi 20 kölcsönzés jut. A finnek a könyvtárba járók és a kikölcsönzött könyvek száma alapján világcsúcstartók.
    • Könyvolvasásra 1998-ban a finnek napi 26 percet fordítottak, évente átlagban 1,2 alkalommal mennek moziba. Színházban 1998-ban a nők 54%-a, a férfiak 34%-a járt legalább egyszer.
    • Az UNESCO felmérése szerint az újságok, folyóiratok elterjedése – az ország lakosságához mérten – a világon a harmadik legnagyobb. Finnországban több mint 100 folyóiratot adnak ki, ezek összesen 3,3 millió példányban jelennek meg. Az újságok, folyóiratok 6%-a svéd nyelvű.
    • A legnagyobb példányszámú újságok:
      Helsingin Sanomat, Helsinki 454 700
      Ilta-Sanomat, Helsinki 218 000
      Aamulehti, Tampere 134 000
      Iltalehti, Helsinki 119 900
      Turun Sanomat, Turku 114 700
      Kaleva, Oulu 84 300
      Kauppalehti, Helsinki 81 800
      Keskisuomalainen, Jyväskylä 76 300
      Savon Sanomat, Kuopio 72 800

      A legnagyobb svéd nyelvű újság: Hufvudstadsbladet, Helsinki 58 900 pld.

    Vissza az oldal tetejére

    Finn országismeret – röviden
    Finnországról magyarul
    Vissza a címlapra