Tudod-e Finnországról?
Maticsák Sándor és Anna Tarvainen Finn nyelvkönyv c. műve (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2003.) alapján.
Az ország és lakossága
- Finnország lakosainak száma:
5 171 000 (1999).
Nő:2 648 000 (51,2%), férfi: 2 523 000 (48,8%).
- A legnagyobb városok:
| Helsinki |
551 000 |
| Espoo |
209 000 |
| Tampere |
193 000 |
| Vantaa |
176 000 |
| Turku |
172 000 |
| Oulu |
117 000 |
| Lahti |
97 000 |
| Kuopio |
87 000 |
| Jyväskylä |
78 000 |
| Pori |
76 000 |
(Helsinki, Espoo és Vantaa együtt alkotják az ún. Nagy-Helsinkit.)
- 1999 végén Finnországban 452 település volt. Manapság a lakosság kétharmada (3,4 millió fő) lakik városokban.
- Finnország területe 338 145 km2 (3,5-szer nagyobb, mint Magyarországé). A népsűrűség 16 lakos/km2 (Magyarországé 108). A ritkán lakott Lappföld népsűrűsége csak 3 fő/km2.
- Finnországban két hivatalos nyelv létezik, a finn és a svéd, ezért sok településnek van svéd neve is, pl. Helsingfors (Helsinki), Esbo (Espoo), Tammerfors (Tampere), Vanda (Vantaa), Åbo (Turku), Uleåborg (Oulu), Björneborg (Pori), Villmanstrand (Lappeenranta).
- Néhány külföldi városnév finn alakja első pillantásra nehezen ismerhető fel. Ilyen például Tukholma ’Stockholm’ Kööpenhamina ’Koppenhága’, Lontoo ’London’, Pietari ’Szentpétervár’. Még nehezebb a dolgunk a fordításokkal: Kapkaupunki ’Cape Town ~ Fokváros’.
Finnország éghajlata
- A januári középhőmérséklet Dél-Finnországban -6 fok, Lappföldön -13 fok. A júliusi középhőmérséklet Dél-Finnországban 17 fok, Lappföldön 14 fok.
- Csapadékmennyiség: a déli partvidéken és Közép-Finnországban: 700 mm/év. Lappföldön: 400 mm/év.
- A legtöbb csapadék augusztusban esik, a legkevesebb márciusban.
- Lappföldet október végétől, Kuusamo környékét november végétől, Turku vidékét december végétől borítja hó. A hóréteg vastagsága Kuusamóban 70 cm, Lappföldön 60 cm, Turku környékén 20 cm.
- Finnország legészakibb részén (Utsjoki és Nuorgam vidékén) nyáron május 16–július 28. között nem nyugszik le a nap, télen viszont november 24–január 17. között nem kel fel.
Vissza az oldal tetejére
Finnország tavai és folyói
- Az ország területének 9,9 százalékát borítja víz.
- Az "ezer tó országában" közel 200 000 tó van. A legnagyobb tavak:
| Saimaa |
4400 km2
(13 700 szigettel) |
| Inari |
1102 km2 |
| Päijänne |
1054 km2 |
| Oulujärvi |
893 km2 |
| Pielinen |
868 km2 |
- A tengerpart 39 000 km hosszú, 80 000 szigettel. Finnországban 179 000 olyan sziget van, amelyik nagyobb egy hektárnál.
- Finnország hossza észak–dél irányban (Utsjokitól Hankoniemiig): 1170 km.
- Finnország szélessége kelet–nyugat irányban (Ilomantsitól Töjbyig): 540 km.
- Finnország legmagasabb pontja: Halti (Lappföld): 1328 m.
- Finnország leghosszabb folyói:
| Kemijoki |
552 km |
Vuoksi |
150 km |
|
Tornionjoki |
408 km |
Paatsjoki |
142 km |
|
Tenojoki |
344 km |
Kokemäenjoki |
120 km |
|
Iijoki |
300 km |
Kalajoki |
110 km |
|
Kymijoki |
204 km |
Oulujoki |
107 km |
Vissza az oldal tetejére
Finnország növényzete és az állatvilága
- Az ország területének 70%-a (23 millió hektár) erdő. A legfontosabb fafajták: erdei fenyő (mänty), lucfenyő (kuusi), nyírfa (koivu).
- Finnországban sok bogyó terem, a legismertebbek: vörösáfonya (puolukka), mocsári hamvas szeder (lakka), tőzegáfonya (karpalo), fekete áfonya (mustikka). Európa egyik legnagyobb epertermesztő (mansikka) országa Finnország.
- Finnországban 220 madárfaj él, a leggyakoribb a pinty (peipponen) és a füzike (pajulintu).
- A finnek nagy becsben tartják a halakat, az országban 36 eredeti halfaj él. A legismertebb folyami hal a lazac (lohi), tavi hal a sügér (ahven) és a csuka (hauki), a legfontosabb tengeri hal a hering (silakka).
- A leggyakoribb ragadozó állatok: hiúz (ilves, kb. 900 darab él még), medve (karhu, 500), farkas (susi, 150), rozsomák (ahma, 100). A legfontosabb erdei vadak: jávorszarvas (hirvi), nyúl (jänis), vadkacsa (sorsa), süketfajd (metso) és nyírfajd (teeri).
- Finnország egyik legismertebb állata a félvad rénszarvas (poro). Lappföldön 7600 rénszarvastenyésztő él, 115 000 km2-en gazdálkodnak.
- Két fókafaj is él a finn vizekben: a szürke fóka (harmaahylje, belőlük még mintegy 4500 darab van) és a saimaai fóka (norppa, 900).
- Finnország "nemzeti madara" a hattyú (joutsen).
- A világörökség része Finnországban
- Rauma óvárosa (a XIV–XVIII. század között épült);
- Suomenlinna (1748–1791);
- Petäjävesi régi temploma (1764);
- A verlai gyármúzeum (1878).
Vissza az oldal tetejére
A finnországi nyelvek
- Finnországnak két hivatalos nyelve van, a finn mellett az ország lakosságának hat százalékát kitevő svéd kisebbség nyelve is államnyelv (ennek történeti hagyományai is vannak, hiszen Finnország 1809-ig a svéd birodalom része volt). Ebből adódóan például az élelmiszerek neve finnül és svédül is fel van tüntetve a csomagoláson; Dél- és Nyugat-Finnországban a középületek nevei, a közlekedési táblák, utcai feliratok stb. is kétnyelvűek. A történelmi hagyományok a névrendszerben is tükröződnek, nagyon sok finn a mai napig svéd vezetéknevet visel (annak ellenére, hogy 1906-ban, a finn történelem legnagyobb névváltoztatási akciója keretében mintegy százezren cserélték svéd eredetű nevüket finnre).
- 1997-ben Finnország 452 településéből 21 számított svéd nyelvűnek (ebből 15 a Finnország és Svédország között fekvő, de az előbbihez tartozó Ahvenanmaa szigetén), 42 pedig kétnyelvű volt (egy település akkor számít kétnyelvűnek, ha a kisebb nyelvet legalább 8% vagy 3000 fő beszéli).
- A népesség százalékos megoszlása anyanyelvek szerint (1900–1999):
|
| |
1900 |
1950 |
1980 |
1995 |
1999 |
| finn |
86,75 |
91,10 |
93,50 |
92,92 |
92,50 |
| svéd |
12,89 |
8,64 |
6,28 |
5,76 |
5,66 |
| orosz |
0,29 |
0,12 |
0,03 |
0,31 |
0,50 |
| lapp |
0,06 |
0,06 |
0,03 |
0,03 |
0,03 |
| egyéb |
0,01 |
0,08 |
0,16 |
0,98 |
1,32 |
- A mai Finnországban (1998) a következő nyelveket beszélik anyanyelvként:
|
finn |
4 774 600 |
| svéd |
294 700 |
| orosz |
20 400 |
| észt |
9 300 |
| cigány |
7 000 |
| angol |
5 900 |
| szomáliai |
5 300 |
| arab |
3 900 |
Finnország fontos kisebbségi nyelve, a lapp a rangsorban csak a 17. helyen áll, 1700 fővel. A magyart a statisztikák szerint anyanyelvként közel 800 fő beszéli Finnországban.
- A finn általános iskolában kötelező a svéd nyelv tanulása, amely nem idegen nyelvnek, hanem ún. második hazai nyelvnek számít. A felmérések szerint az általános iskola felső tagozatában és a középiskolában a diákok átlagosan 2,4 nyelvet tanulnak (az európai uniós átlag 1,3): 99% tanul angolul, 33% németül, 11% franciául.
- A 18–64 éves korosztály 72%-a azt vallja, hogy legalább egy idegen nyelven elboldogul (66% angolul, 55% svédül, 29% németül, 8% franciául, 5% oroszul).
- Magyar szakot a helsinki, a turkui és a jyväskyläi egyetemen lehet végezni. E három felsőoktatási intézményben hivatalos, a magyar állam által kiküldött lektor működik. Ezeken kívül magyaroktatás folyik még az oului és a tamperei egyetemen is, illetve számos népiskolában, esti tanfolyamokon, a finn–magyar baráti körökben, valamint a klaukkalai gimnáziumban.
Vissza az oldal tetejére
A finn iskolarendszer
- Finnországban a gyerekek általában hétéves korukban mennek az iskolába. Az általános iskola alsó tagozata (peruskoulun ala-aste) hat éves, a felső tagozat (yläaste) pedig három. A gimnázium általában három éves.
- Finnországban összesen 20 egyetem és 16 főiskola működik. A legnagyobbak közé tartozik a helsinki egyetem (Helsingin yliopisto) 34 000 diákkal, a turkui egyetem (Turun yliopisto, 16 000 diák), a tamperei egyetem (Tampereen yliopisto, 15 000 diák), az oului egyetem (Oulun yliopisto, 13 000 diák) és a jyväskyläi egyetem (Jyväskylän yliopisto, 12 000 diák) (1998-as adatok).
- Az első egyetemet Turkuban alapították, 1640-ben. 1828-ban, a turkui tűzvész után az intézmény Helsinkibe költözött át. Az ország egyetlen svéd nyelvű egyeteme, az Åbo Akademi Turkuban működik.
- Az egyetemi hallgatók kreditrendszerben tanulnak, egy fő szak mellett általában két mellékszakot kell elvégezniük. Az átlagos egyetemista 5–7 évet tölt intézményében.
- Az általános iskolát bejezettek 93%-a tanul tovább, az országban közel 600 ezer általános iskolás, 275 ezer középiskolás és 230 ezer egyetemista és főiskolás van.
- Az egyetemet végzettek száma jelentősen emelkedik: míg 1985-ben 9 800-an kaptak diplomát, 1998-ban számuk 16 600-ra nőtt.
Vissza az oldal tetejére
A munkakörülmények Finnországban
- A 15–74 éves népesség megoszlása munkaképesség szempontjából (1998):
| aktív, dolgozó |
58% | |
munkaképtelen |
6% |
| nyugdíjas (kora alapján) |
14% | |
háztartásbeli, házimunkát végző |
3% | | |
diák |
9% |
|
egyéb |
3% |
|
munkanélküli |
7% |
- A nyugdíjasok száma 1999-ben: 1 270 000 fő.
- A munkaképes lakosság megoszlása szektoronként (1999): a szolgáltatásban dolgozik a munkavállalók 66%-a, a termelésben 28%, őstermelő 6%.
- A munkanélküliség alakulása:
|
munkanélküliek száma (ezer fő) |
% |
| |
munkanélküliek száma (ezer fő) |
% |
| 1980 |
114 |
4,7 |
|
1994 |
408 |
16,6 |
|
1985 |
129 |
5,0 |
|
1995 |
382 |
15,4 |
| |
1990 |
82 |
3,2 |
|
1996 |
363 |
14,6 |
| |
1991 |
169 |
6,6 |
|
1997 |
314 |
12,7 |
| |
1992 |
292 |
11,7 |
|
1998 |
285 |
11,4 |
| |
1993 |
405 |
16,3 |
|
1999 |
261 |
10,2 |
|
Vissza az oldal tetejére
Finnország politikai berendezkedése
- Finnországban nyugati típusú parlamenti demokrácia működik. Az ország 1995-ben lett az Európai Unió tagja.
- A legfőbb közjogi méltóság az államfő, akit közvetlenül, két fordulóban választanak meg. Megbízatása hat évre szól. A legismertebb finn elnök Urho Kekkonen, aki 25 évig volt hivatalban, s nevéhez fűződik az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia (Helsinki 1975) megszervezése.
- Finnországi jelenlegi elnöke, Tarja Halonen az első nő, aki az országban erre a posztra került. A nők részvétele a közéletben jelentős, a parlament 38%-a nő. A nők – Európában elsőként – 1906-ban kaptak választójogot.
- Finnország elnökei:
|
K. J. Ståhlberg |
1919–1925 | |
J. K. Paasikivi |
1946–1956 | |
Lauri Relander |
1925–1931 | |
Urho Kekkonen |
1956–1981 | |
P. E. Svinhufvud |
1931–1937 | |
Mauno Koivisto |
1982–1994 | |
Kyösti Kallio |
1937–1940 | |
Martti Ahtisaari |
1994–2000 | |
Risto Ryti |
1940–1944 | |
Tarja Halonen |
2000– | |
C. G. E. Mannerheim |
1944–1946 |
- A 200 tagú parlamentet négy évente választják meg.
- A huszadik század utolsó négy évtizedének miniszterelnökei:
|
V. J. Sukselainen |
1959–61 | |
Rafael Paasio |
1972 |
|
Martti Miettunen |
1961–62 | |
Kalevi Sorsa |
1972–75 |
|
Ahti Karjalainen |
1962–63 | |
Keijo Liinamaa |
1975 |
|
Reino Lehto |
1963–64 | |
Martti Miettunen |
1975–77 |
|
Johannes Virolainen |
1964–66 | |
Kalevi Sorsa |
1977–79 |
|
Rafael Paasio |
1966–68 | |
Mauno Koivisto |
1979–82 |
|
Mauno Koivisto |
1968–70 | |
Kalevi Sorsa |
1982–87 |
|
Teuvo Aura |
1970 | |
Harri Holkeri |
1987–91 |
|
Ahti Karjalainen |
1970–71 | |
Esko Aho |
1991–95 |
|
Teuvo Aura |
1971–72 | |
Paavo Lipponen |
1995–
|
- Az országban 1998-ban 14 200 külföldi telepedett le (a rekordot az 1991-es év jelenti, 19 000 bevándorlóval), s az országot 11 ezren hagyták el. A bevándorlók közül a legtöbben Oroszországból, Észtországból, Svédországból, Szomáliából, Jugoszláviából, Irakból és az egykori Szovjetunió tagállamaiból érkeznek. 1999-ben az ország lakosságának 1,7%-a volt külföldi állampolgár (az EU-országokban ez a legkisebb arány).
Vissza az oldal tetejére
A finn gazdaság
- A bruttó nemzeti jövedelem 1998-ban 24 110 dollár volt, a vásárlóerő 19 660 USD.
- Az infláció alakulása (1975–1999):
|
1975 |
17,8% | |
1990 |
6,1% |
|
1978 |
7,6% | |
1995 |
1,0% |
|
1980 |
11,6% | |
1999 |
1,2% |
|
1985 |
5,9%
|
- A legfőbb kereskedelmi partnerek: Németország, Svédország, USA, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország, Hollandia, Japán, Olaszország, Dánia.
- Az ipar legfontosabb ágazatai: erdő-, fém-, vegy-, textil-, ruha- és építőipar.
- A legnagyobb finn vállalatok (1999):
|
terület |
forgalom |
(milliárd FIM) |
|
| 1. |
Nokia |
elektronika |
116 |
|
2. |
Stora Enso |
fa- és papíripar |
63 |
|
3. |
UPM-Kymmene |
fa- és papíripar |
49 |
|
4. |
Fortum |
olaj és energia |
49 |
|
5. |
Kesko |
élelmiszeráruház-lánc |
36 |
|
6. |
Metsäliitto |
fa- és papíripar |
34 |
|
7. |
Metso |
gépipar |
20 |
|
8. |
Tamro |
nagykereskedés-hálózat |
19 |
|
9. |
Outokumpu |
fémipar |
17 |
|
10. |
Metra |
gépipar |
16 |
- Energiafelhasználás (1999):
|
kőolaj |
28% | |
tőzeg |
5% |
|
faalapú fűtőanyagok |
20% | |
víz- és szélenergia |
3% |
|
atomenergia |
18% | |
importenergia |
3% |
|
szén |
11% | |
egyéb |
1% |
|
földgáz |
11%
|
- A skandináv országok és Magyarország néhány adatának
összevetése (1998):
|
terület (km2) |
lakosság (millió) |
élettartam (év) |
GDP/fő (USD) |
munkanélküliség (%) |
infláció (%) |
|
Finnország |
338 000 |
5,2 |
77 |
24 110 |
11,4 |
1,4 |
|
Svédország |
450 000 |
8,9 |
79 |
25 620 |
6,5 |
–0,1 |
|
Norvégia |
324 000 |
4,4 |
78 |
34 330 |
2,4 |
2,3 |
|
Dánia |
43 000 |
5,3 |
76 |
33 260 |
6,6 |
1,8 |
|
Izland |
103 000 |
0,3 |
79 |
28 010 |
2,7 |
1,7 |
|
Magyarország |
93 000 |
10,1 |
71 |
4 510 |
7,8 |
14,4 |
Vissza az oldal tetejére
A közlekedés Finnországban
- Finnországban 1999-ben 2 082 000 személyautó, 80 000 motorkerékpár, 293 000 teherautó, 330 000 traktor és 88 000 motoros szán közlekedett.
- Ezer lakosra 1980-ban 256 személyautó jutott, 1999-ben ez a szám már 403-ra emelkedett.
Vissza az oldal tetejére
A kommunikáció Finnországban
- 1997-ben 100 lakosból 36-nak volt számítógépe.
- Internet hozzáférése 1999-ben a családok 21,6%-ának volt.
- 2000-ben száz lakosból 73-nak volt mobiltelefonja (ez a családok 76 százalékát jelenti). Manapság a mobiltelefonok száma meghaladja a vezetékes telefonokét, 2000 végén 3,7 millió mobilkészülék volt forgalomban.
- Finnországban négy országos tévécsatorna működik, két állami és két kereskedelmi.
Vissza az oldal tetejére
A finnországi turizmus
- A statisztikai adatok szerint 1998-ban több mint 3,7 millió turista látogatott el Finnországba.
- A vendégek országok szerinti megoszlása:
|
(ezer fő) |
|
(ezer fő) |
|
Svédország |
571 |
Hollandia |
143 |
|
Oroszország |
540 |
Franciaország |
123 |
|
Németország |
458 |
Japán |
121 |
|
Nagy-Britannia |
291 |
USA |
201 |
|
Olaszország |
120 |
egyéb |
965 |
|
Norvégia |
169 |
- Finnországban 32 nemzeti park és 19 természetvédelmi körzet van. A turistautak hossza 6500 km. Az országban több mint 200 turistaház áll a természetkedvelők rendelkezésére.
- A skandináv országok régi szokásjoga a jokamiehenoikeus (kb. ’minden ember joga’). Finnországban ennek alapján mások zavarása nélkül szabad mások telkén, földjén sétálni, síelni, kerékpározni (udvarokra, kertekre és a parti szauna környékére az engedély nem vonatkozik); bogyót, gombát és nem védett növényeket szedni; rövid ideig sátorozni. Tilos viszont más telkén, földjén tüzet rakni, ill. ott motorral közlekedni. A vadászathoz és a halászathoz külön engedély szükséges.
Vissza az oldal tetejére
A finn nevekről
- A leggyakoribb finn vezetéknevek: Virtanen, Nieminen, Mäkinen, Korhonen, Hämäläinen, Laine, Mäkelä, Koskinen, Järvinen, Lehtonen.
- A leggyakoribb női és férfi keresztnevek: Laura, Jenna, Emma, Julia, Roosa; ill. Aleksi, Teemu, Ville, Juho, Joonas (1998). A névdivat az utóbbi időben nagymértékben megváltozott, hiszen az 1970-es évek elején végzett vizsgálatok szerint Sari, Minna, Katja, Satu, Kirsi, ill. Mika, Marko, Sami, Petri, Juha; 1981-ben pedig Sanna, Heidi, Hanna, Johanna, Tiina, ill. Mikko, Antti, Juha, Janne, Jani volt a sorrend.
- A finn nevek sorrendje eltér a magyartól: keresztnév + családnév.
- Finnországban sokkal gyakoribb a tegeződés, mint Magyarországon; a diákok sok esetben (keresztnevükön szólítva) tegezik a tanárukat, az utcán az ismeretlenekhez, a boltban a vevőkhöz tegeződve fordulnak.
Vissza az oldal tetejére
A finn családok
- A finn lakosság 80%-a él családi kötelékben. A családok átlagos nagysága 2,95 fő. Az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt az élettársi közösségben élők aránya, s ezzel együtt a házastársi kötelékeken kívül gyereket vállalók száma is.
- 1998-ban Finnországban kb. 24 000 házasságot kötöttek, és kb. 14 000 válást regisztráltak.
- A finn családtípusok (1998):
|
házaspár gyerek(ek)kel: |
38,7% | |
élettársak gyerek nélkül: |
10,8% |
|
házaspár gyerek nélkül: |
30,1% | |
élettársak gyerek(ek)kel: |
6,9% |
|
anya és gyerek(ek): |
11,5% | |
apa és gyerek(ek): |
2,0% |
- A gyermekes családok megoszlása a gyerekek száma szerint:
|
1 gyermekes család: |
44,1% |
|
2 gyermekes család: |
37,7% |
|
3 gyermekes család: |
13,7% |
|
4- gyermekes család: |
4,5% |
Vissza az oldal tetejére
A finn népesedés
- 1998-ban Finnországban 57 108 fő született, és 49 262 halt meg.
- Várható élettartam: 77,2 év (nők 80,8 év, férfiak 73,6 év).
- 1997-ben 245 fő volt 100 évesnél idősebb, közülük 205 nő, 40 férfi.
- A népesség életkor szerinti megoszlása:
korcsoport
|
1900 |
1950 |
1980 |
2000 |
|
0–14 |
35% |
30% |
20% |
18% |
|
15–64 |
60% |
63% |
68% |
67% |
|
65– |
5% |
7% |
12% |
15% |
- Egy orvosra jutó lakosok száma:
|
1980 |
1990 |
1995 |
1999 |
| |
575 |
413 |
361 |
327 |
Vissza az oldal tetejére
A finn ünnepek
- A legjelentősebb állami ünnep a függetlenség napja (Finnország 1917. december 6-án vált függetlenné). Rendkívül fontos ünnep a vappu (május 1.) és a Szentiván-éj (juhannus). Előbbi a munka és a diákság ünnepe, amikor a városokban, falvakban hajnalig tartó mulatozással ünneplik a tavasz beköszöntét, utóbbi pedig a leghosszabb nyári napon tartott ünnep, amelyet mindenki igyekszik a városok zajától távol fekvő nyaralókban megülni.
- Finnországban az ünnepek tiszteletére általában felvonják a nemzeti zászlót. A „zászlós ünnepek” a következők:
|
február 5. |
– Runeberg napja |
|
február 28. |
– a Kalevala napja, a finn kultúra ünnepe |
|
április 9. |
– Agricola napja, a finn nyelv ünnepe |
|
április 27. |
– a háborús veteránok napja |
|
május 1. |
– vappu, a munka ünnepe |
|
május 12. |
– Snellmann napja, a finn nemzeti eszme ünnepe |
|
május második vasárnapja |
– anyák napja |
|
május harmadik vasárnapja |
– a háborúban elesett hősök ünnepe |
|
június 4. |
– a honvédelmi erők ünnepe |
|
június 20–26. közötti szombat |
– juhannus; a finn zászló ünnepe |
|
július 6. |
– Leino napja, a költészet és a nyár ünnepe |
|
október 10. |
– Kivi napja, a finn irodalom ünnepe |
|
október 24. |
– az ENSZ napja |
|
november 6. |
– a svéd nyelvű kultúra ünnepe |
|
november második vasárnapja |
– apák napja |
|
december 6. |
– a függetlenség napja |
- Mint a listából kitűnik, több olyan ünnep van, amely a finn kultúrtörténet nagy alakjaihoz kötődik: Johan Ludvig Runeberg (1804–1877) költő, a nemzeti romantika vezéralakja, a finn himnusz svéd szövegének szerzője; Mikael Agricola (kb. 1510–1557), hitújító, bibliafordító, a finn irodalmi nyelv megteremtője; Johan Vilhelm Snellman (1806–1881), filozófus, államférfi, a finn nemzeti törekvések első élharcosa; Eino Leino (1878–1926) költő, az újromantika legjelentősebb képviselője és Aleksis Kivi (1834–1872) író, a finn nyelvű irodalom atyja.
Vissza az oldal tetejére
A finn konyha
- Egységes finn ételkultúráról tulajdonképpen nem beszélhetünk, a különböző tájegységeknek saját hagyományaik vannak (keleten népszerű például a pirog és a gomba, nyugaton pedig a különféle rakott ételek). A finn ételkultúrára az elmúlt évszázadokban nagy hatást gyakorolt a skandináv és az orosz konyha, ma pedig jelentős nemzetközi (olasz, spanyol, görög, török, kínai) hatás éri.
- A legfontosabb finn ételek közé tartoznak a halak, mint például a hering (silli, silakka), lazac (lohi), menyhal (made). Nagy őszi esemény Helsinkiben a heringpiac (silakkamarkkinat), a szigetvilág hagyományos ünnepe.
- Finnországban sokféle bogyó terem, ezek a finn ételek elengedhetetlen kiegészítői. Júniusban érik az eper (mansikka), júliusban a feketáfonya (mustikka), a mocsári hamvas szeder (lakka) és a málna (vadelma). Augusztusban a ribizli (viinimarja), szeptemberben pedig a vörösáfonya (puolukka).
- A finnek nagyon sok gombát (sieni) esznek, ha tehetik, maguk szedik.
- A leveskultúra némiképp eltér a magyarétól, a finn leves (keitto) általában fő fogás, de ritkábban esznek levest, mint mi.
- A finn ételkultúra jellegzetes elemei a rakott ételek (pl. perunalaatikko, maksalaatikko, lanttulaatikko, silakkalaatikko).
- A krumpli (peruna) a fő köret Finnországban.
- Húsvéti étel a mämmi.
- Május elsején (vappu) általában fánkot (munkki) esznek, és méhsört (sima) isznak.
- A november végi–december eleji kiskarácsonyi ünnepségek elképzelhetetlenek forralt bor (glögi) és mézeskalács (piparkakku) nélkül.
- A fő karácsonyi ételek: hering (silli, silakka), lazac (lohi), rakott ételek, sonka (kinkku), heringsaláta (rosolli) és rizskása (riisipuuro).
- A legjellegzetesebb finn ételek közé tartozik a kalakukko (hallal töltött barna kenyér), a karjalai pirog (karjalanpiirakka), a házilag készült sajt, a leipäjuusto, valamint a mämmi.
Vissza az oldal tetejére
A szabadidő eltöltése Finnországban
- Finnországban kb. 1200 könyvtári intézmény (könyvtárak, fiókkönyvtárak, intézeti könyvtárak, könyvtárautók stb.) működik. A népesség mintegy fele jár rendszeresen könyvtárba (ez a statisztikák szerint összesen évi 6 millió látogatást jelent), minden lakosra évi 20 kölcsönzés jut. A finnek a könyvtárba járók és a kikölcsönzött könyvek száma alapján világcsúcstartók.
- Könyvolvasásra 1998-ban a finnek napi 26 percet fordítottak, évente átlagban 1,2 alkalommal mennek moziba. Színházban 1998-ban a nők 54%-a, a férfiak 34%-a járt legalább egyszer.
- Az UNESCO felmérése szerint az újságok, folyóiratok elterjedése – az ország lakosságához mérten – a világon a harmadik legnagyobb. Finnországban több mint 100 folyóiratot adnak ki, ezek összesen 3,3 millió példányban jelennek meg. Az újságok, folyóiratok 6%-a svéd nyelvű.
- A legnagyobb példányszámú újságok:
|
Helsingin Sanomat, Helsinki |
454 700 |
|
Ilta-Sanomat, Helsinki |
218 000 |
|
Aamulehti, Tampere |
134 000 |
|
Iltalehti, Helsinki |
119 900 |
|
Turun Sanomat, Turku |
114 700 |
|
Kaleva, Oulu |
84 300 |
|
Kauppalehti, Helsinki |
81 800 |
|
Keskisuomalainen, Jyväskylä |
76 300 |
|
Savon Sanomat, Kuopio |
72 800 |
A legnagyobb svéd nyelvű újság:
Hufvudstadsbladet, Helsinki
58 900 pld.
Vissza az oldal tetejére
Finn országismeret – röviden
Finnországról magyarul
Vissza a címlapra
|
|