A lap aljára   A következő oldalra


A komik lakóhelye

Az Ilücs, a Pecsora mellékfolyója           A komik (kb. 450 000 fő) Európa északkeleti sarkában, az Uráltól nyugatra élnek, a valamikori arhangelszki és vologdai kormányzóságok nyugati felében, ill. a permi kormányzóság északi peremén, elsősorban a folyók mentén. A terület legfontosabb folyói a Pecsora (legjelentősebb mellékfolyói az Usza és az Izsma), Udorában (a komi nyelvterület nyugati felén) a Mezeny és a Vaska, a Vicsegda (mellékfolyói: Vim, Sziszola), a Luza, a Letka, a Kobra, illetve a Káma (legfontosabb mellékfolyói a Kosza, az Inyva és az Obva). Kisebb komi csoportok élnek Nyugat-Szibériában, de a Kola-félszigeten is. A komik két nagyobb közigazgatási egységben élnek: a Komi Köztársaságban és a Komi-Permják Autonóm Körzetben.
           A Komi Köztársaság (Komi Reszpublika, ill. Komiföld: Komimu) területe több mint négyszerese Magyarországénak: meghaladja a 415 000 km2-t. A köztársaság nagy része sík vidék, magasabb hegyek csak a keleti határvidéken vannak (az Urál, 1000-1895 m). A déli lombos, ill. tűlevelű erdőket északon erdős tundra, a köztársaság északkeleti csücskében pedig fátlan, kövecses, zúzmóval borított tundra váltja fel (ide csak 200 évvel ezelőtt települtek a komik).Erdős tundra Művelhető föld, legelő inkább csak a folyók mentén található. A terület folyókban igen gazdag, 12-13%-a mocsárvidék. A köztársaság gazdag erdőkben, szénben, kőolajban, vas- és mangánércben, színesfémekben, sóban és egyéb ásványi anyagokban. Legészakibb pontján az évi középhőmérséklet -2,6°, délen 0,1°. Vorkutában -56 fokot is mértek már, és télen nem ritka a -30 fok sem. A köztársaság fővárosa Sziktivkar (más átírásban Szüktüvkar), melyet 1586-ban alapítottak Uszty-Sziszolszk néven. Komi neve 1930-ban vált hivatalossá.
           A Komi-Permják Autonóm Körzet területe 33 000 km2. Ezt a komik Kommunak hívják (ez a név a Komimu elnevezésből rövidült). Területén dombos és sík vidék váltakozik. Folyói a Káma vízrendszeréhez tartoznak, és nagyon megkönnyítik a vízi szállítást. Területének 80%-át őserdők borítják, ezek négyötöde tűlevelű.
           A komik délen és nyugaton az oroszokkal, északon a nyenyecekkel, keleten pedig a vogulokkal érintkeznek. A középkorban kapcsolatba kerültek a karjalaiakkal és a vepszékkel is. Erős kapcsolat fűzte őket az obi-ugorokhoz, különösen azokban az időkben, amikor a vogulok még nagy számban éltek az Urál nyugati oldalán. A komik fokozatosan északra húzódva egyre szorosabb kapcsolatba kerültek a nyenyecekkel.
           A komik embertanilag a keleti-balti típusba tartoznak, akárcsak a finnek és az észtek. Hajuk általában szőke vagy vörös, bőrük világos. Közepes termetűek, arccsontjuk jól fejlett, orruk pisze. A déli komiknál az obi-ugor kapcsolatoknak köszönhetően inkább az uráli típus a jellemző. Erre is a fejlett arccsont és a pisze orr, világos (ám kissé sárgás árnyalatú) bőr jellemző, de gyakoribb a barna hajszín. Általában alacsonyabbak a keleti-balti típusnál.
A Jugüd Va (tiszta víz) Nemzeti Park A Jugüd Va (tiszta víz) Nemzeti Park
A Jugüd Va (tiszta víz) Nemzeti Park A Jugüd Va (tiszta víz) Nemzeti Park


A lap tetejére   A következő oldalra