A lap aljára   A következő oldalra

A lappok lakóhelye

           A lappok Európa legészakibb csücskében, a Skandináv-félsziget középső és a sarkkörön túlra eső részén, illetve a Kola-félszigeten élnek, négy ország (Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország) területén, önálló államiság nélkül. Lélekszámukat illetően - több okból kifolyólag - elég nagy a bizonytalanság, összesen kb.75-80 ezren vannak. A lappok által lakott mintegy 400 ezer km2-es terület déli határa a Stjordal (N) - Roros (N) - Idre (S) települések által alkotott képzeletbeli vonallal határozható meg. A nyugati, északnyugati határ maga a Norvég-tenger, az északi a Barents-tenger. Északkeleten a Kola-félsziget legkeletibb sarkáig megtalálhatjuk a lappokat. A délebbre eső területektől a Kola-félszigetig húzódó, DNy-ÉK irányú keleti határvonal Svédország belsejében, az Oviken - Asele - Lycksele - Risappi - Flakaberg - Parkalompolo vonallal esik egybe, majd a finnországi Muoniótól tart Kelet felé, Finnországon (Kittilä - Sodankylä) és a Kola-félsziget déli részén át (Akkala - Imandra) egészen Sosnovkáig, a Barents-tengerig.
Kilátás a tarhegyről            A terület domborzatára jellemzőek az egymást felváltó dombos, hegyes vidékek, a norvégiai oldalon fjordoktól, Svédországban pedig folyóktól szabdalva (Umea, Pitea, Lulea). Finnországban nem a hegyek és völgyek váltakozása teszi sajátossá a tájat, hanem az úgynevezett tarhegyek (tunturi), melyek Lappföld jellegzetes domborzati képződményei. Délebbre még megtaláljuk a tűlevelű erdőket, ám észak felé haladva egyre inkább az erdős tundra, majd a fátlan, zúzmós tundra válik uralkodóvá. A nyírek egészen északon is megtalálhatók, ám ahogy északra tartunk, egyre kisebbek. A délebbi vidékeken a nyári középhőmérséklet 12 fok, míg a téli -9 fok körül mozog, minél távolabb vagyunk a tengertől, annál melegebbek a nyarak, és annál hidegebbek a telek. Északabbra télen gyakran esik a hőmérő higanyszála -30 fok alá; az eddigi rekordot a norvégiai Finnmark megye (a legészakibb megye) területén mérték, -51,4 fokot. Nyáron a Sarkkörnél tartósan is előfordulhat, hogy nappal 20-25 foknál is melegebb van, de a 15-20 fok az általános.
Ösvény a tarhegyen            A lappok által lakott hatalmas területet általában Lappföld néven emlegetik, ez azonban több szempontból is csalóka lehet. Először is: amikor Lappföldről beszélnek, a déli, illetve a kolai területeket nem szokták beleérteni. Ezen kívül Finnország legészakibb megyéjének elnevezése is Lappföld (finnül Lappi), amely egyfelől - természetesen - csak a finnországi részeket hivatott megnevezni, másfelől a megye déli irányban jóval túlnyúlik a lappok lakta területen. Ami mindezek ellenére a Lappföld elnevezés mellett szól, az az, hogy a lappok maguk a Sápmi megnevezést használják, amely tulajdonképp Lappföldnek fordítható. A helyi nem-lappok (norvégok, svédek, finnek) a félreértések elkerülése végett gyakran használják a lapp elnevezést, ez azonban a magyarban nem szokásos.
           A lappok embertanilag külön csoportot képeznek. A férfiak átlagos testmagassága 160 cm, míg a nőké 150 cm. Felső végtagjuk hosszú, lábszáruk rövid; koponyájuk kicsi és kerekded, pofacsontjuk kiálló, álluk fejletlen, orruk alacsony és nyomott, szemük apró, szájuk nagy, ajkuk keskeny; hajuk sötét, bőrük szintén (kissé kreol). Az általános jellemzők mellett azonban számolnunk kell ún. helyi jellegzetességekkel is, melyek révén több alcsoportot is meg tudunk különböztetni.

A lap tetejére   A következő oldalra