Az előző oldalra   A lap aljára   A következő oldalra


A lappok elnevezései, lapp népcsoportok

Lapp férfi jellegzetes viseletben, rénszarvassal            Mint említettük, hogy Lappföld lapp nyelven Sápmi. A lappok önelnevezése sápmi, vagy sápmelaš. A magyarban és a világ nyelveiben is oly elterjedt lapp megnevezés skandináv eredetű (svédül foltot jelent; az ősi lapp — és más finnugor — ruházaton megjelenő, ék alakú foltra utalt). Ez az elnevezés a lappok számára erősen pejoratív értelmű. Ezért a skandináv nyelvekben, a finnben, és az oroszban is — a lappok által használatos önelnevezés mintájára — megjelentek az olyan szavak, mint same, samisk. Az utóbbi években a magyarok körében — a szakirodalomban — is terjed a számi szó használata, a lapp megnevezés azonban máig a legelterjedtebb. Maga a sápmi elnevezés az ősi finn häme törzsnévvel hozható összefügésbe. A szó valószínűleg balti eredetű, és jelentése 'föld' lehetett.
           A lapp nyelvvel kapcsolatban két probléma merül fel a továbbiakban. Egyrészt nem minden magát lappnak valló ember beszéli a lapp nyelvet (többek közt ez a fő oka annak, hogy nehéz megállapítani lélekszámukat — mivel felmerül a kérdés, hogy ki is számít lappnak). A lapp nyelvek Másrészt a nagy dialektális különbségeket figyelembe véve (a földrajzilag nem közvetlenül egymás melletti területeken a különböző nyelvjárások beszélői már nem értik meg egymást) egyre inkább elfogadottnak látszik az a megállapítás, hogy nem is egy lapp nyelvről és azon belüli dialektusokról, hanem több lapp nyelvről kell beszélnünk, melyeken belül szintén több nyelvjárást különböztethetünk meg. A lappul beszélők száma kb. huszonháromezer, melyből tizenkétezren Norvégiában, hétezren Svédországban, háromezren Finnországban és ezren Oroszország területén élnek. Napjainkban tíz lapp nyelvet szokás megkülönböztetni (déli, umei, pitei, lulei, északi, inari, kolta, akkalai, kildini, teri), melyek közül hat rendelkezik önálló írásbeliséggel, különálló, standardizált írásrendszerrel (déli, lulei, északi, inari, kolta, kildini - melyek közül az előbbi öt latin betűs, míg az utóbbi cirill betűs). Az északi-lapp nyelvet kb. tizenhétezer ember beszéli (a lappul beszélők háromnegyede!), akik közül tízezren Norvégiában, ötezren Finnországban, kétezren pedig Finnországban laknak. A lulei-lappot kb. 2-3 ezren beszélik, a kildinit kb. hatszázötvenen. A déli, az inari és a kolta lapp nyelveknek egyenként átlagosan ötszáz beszélője van. Az umei, a pitei, az akkalai és a teri lappot jobbára már csak néhány idősebb ember beszéli.

Az előző oldalra   A lap tetejére   A következő oldalra