Az előző oldalra   A lap aljára   A következő oldalra


A lapp művelődés ma

Éjjel a tóparton            Az első, lapp által lapp nyelven írt könyv 1910-ben jelent meg. Szerzője Johan Turi, címe Muittalus samid birra (Elbeszélés a lappokról), magyarul A lappok élete. Turi leírást ad a korabeli lappokról, életükről, ír a lapp népi hiedelmekről, a népi gyógymódokról. Könyvét a saját maga készítette rajzok díszítik. A könyvet két másik követte 1920-ban, majd 1931-ben.
           Az első lapp nyelvű regény 1912-ben jelent meg, írója Anders Larsen. Ez a könyv igen fontos volt a lappoknak, noha tartalmilag meglehetősen egyszerű. Lapp szépirodalomról beszélve meg kell említeni Matti Aikio nevét, aki mint a lappok nagy költője tűnt fel, ám később - a lappok nagy szomorúságára - a norvég nyelven alkotott, noha tökéletesen beszélte anyanyelvét. Hat regényt írt — mind norvégul.
           Nagy mérföldkőnek számított Hans Aslak Guttorm 1940-es novellakötete, a Koccam Spalli. Ő volt az első lapp író, aki (1984-ben) megkapta az Északi Tanács Irodalmi Díját.
           Az 1970-es években virágzásnak indult a lapp irodalom. Igen jelentős alkotó Nils Aslak Valkeapäävel. Jojkákat énekel, verseket ír, és képzőművész is. Könyveiben a szövegeket rajzok és fotók egészítik ki.
           Van lapp nyelvű sajtó. A mai vezető lapp nyelvű újságok közé tartozik a finnországi Sápmelaš (1934-), illetve a norvégiai Ságat (1956-). Norvégiában, Svédországban és Finnországban lapp nyelvű rádiók is működnek (l. az ösvényeknél!).
           Létezik lapp könnyűzene is. Mindenképpen említésre méltó az Angelin Tytöt nevű zenekar, amely lapp népzenei alapokon nyugvó „világzenét” játszik.
           Létezik önálló lapp filmművészet is. Nils Gaup filmrendező híres filmjét — Offelaš, norvégul Veiviseren, angolul The Pathfinder, magyarul A nyomkereső — 1989-ben Oscar-díjra jelölték.

Az előző oldalra   A lap tetejére   A következő oldalra