A lap aljára   A következő oldalra

Az udmurtok lakóhelye

         Az udmurtok (750 000 fő) a Vjatka és a Káma alsó folyása között élnek, de szórványosan a Kámától keletre és délre, ill. a Vjatkától nyugatra is találhatók udmurt települések. Túlnyomó többségük az Udmurt Köztársaságban (Udmurt Elykun, oroszul Udmurtszkaja Reszpublika) él, melynek területe 42 000 km2. A köztársaság délkeleten Baskíriával (Baskortosztánnal), délen a Tatár Köztársasággal határos.
Az Urál nyúlványai Udmurtiában          Az udmurtok lakóhelye az erdős övezetbe esik. A köztársaság felszíne dombos, délnyugaton inkább sík. Felszínének 44%-át erdő borítja (51%-a lucfenyő, a többi főleg nyírfa és erdei fenyő), a valaha hatalmas vadállomány azonban mára jócskán megritkult. Az összterület 10%-a legelő. Folyói a Volga vízrendszeréhez tartoznak. Valaha nagy mocsarak is voltak, de ma a mocsaras területek aránya elenyésző. A terület olajban, kőszénben is gazdag. Híres a helyi gyógyiszap és ásványvíz is. Éghajlata kontinentális. A januári középhőmérséklet -16, a júliusi 19 fok.
Csilingelő bronzfüggő a 8-9. századból          Az udmurtok embertanilag a tőlük délebbre élő népekkel (törökökkel, tatárokkal) mutatnak hasonlóságot: a sötétebb haj és a sötétebb szem az uralkodó közöttük. Legerősebben a szublapponid típus jegyei (alacsony homlok, rövid fej) figyelhetők meg rajtuk. Érdekesség, hogy az udmurtok között igen gyakori a vörös haj: az udmurtok mellett még az íreknél találkozhatunk ilyen nagy arányban ezzel a hajszínnel!
         Az udmurtok mai szomszédai szinte kizárólag oroszok, akik ráadásul közéjük is ékelődtek. Délen és délkeleten azonban a tatárokkal, délkeleten a baskírokkal is érintkeznek. Egyes nyugati nyelvszigeteik marik által lakott területekbe ékelődnek. Régebben azonban sokkal szorosabb kapcsolatuk volt mind a marikkal, mind a két törökségi néppel, sőt, a csuvasok elődei, a volgai bolgárok is fontos szerepet játszottak az udmurt kultúra kialakulásában.

A lap tetejére   A következő oldalra