Az előző oldalra   A lap aljára   A következő oldalra

A vepszék elnevezései, népcsoportok

Pondal, 1997 (f: M. Savolainen)          A vepszék három fő csoportra oszthatók: az északiak az Onyega mellett élnek, a Karjalai Köztársaság területén. Közéjük és a délebbre élő többi vepsze közé orosz falvak sora ékelődik. A közép-vepszék az Ojať folyó felső vidékén, a dél-vepszék Pedig Radogscsa (Arskah'ť) környékén élnek. A két terület között van kapcsolat. Korábban feltételezték, hogy a Fehér-tó mellett élő keleti vepszék már kihaltak. Valójában három falu (Pondal, Voilaht és Kuja) még ma is vepsze nyelvű, az itt élőket akár a vepszék negyedik csoportjának is tekinthetjük. Néhány vepsze kolóniát találhatunk Szibériában, az Irkutszki és a Kemerovói Területen is. A karjalai vepszék aránya a múlt század végén még elég alacsony volt, ma azonban minden második vepsze Karjalában él. Az arányváltozás a középső és a déli területeken élő vepszék erőszakos asszimilációja, földjükről való elűzése.
Edények          A vepsze elnevezést a vepszék használják saját magukra (egyes nyelvjárásokban vepśan, bepśan, vepślańe, bepślańe alakban), és innen terjedt el a többi nyelvbe is. Egyes feltételezések szerint már Jordanes krónikájában (6. sz.) is a vepszékről van szó a vasiabroncas néven: ez valószínűleg összetett szó vagy tévesen egybeírt két népnév. A Brémai Ádámnál (11. sz.) szereplő wizzi és az arab útleírásokban (10. sz.) szereplő visu népeket a legutóbbi időkig kétség nélkül a vepszékkel azonosították, ám Irma Sorvali és Tuomo Pekkonen finn kutatók szerint ezek nem vonatkozhatnak a vepszére. Így ma a vepszék legkorábbi biztos említését az orosz krónikákban találjuk, vesz alakban. A p kiesése teljes mértékben megfelel az orosz hangtörténetnek. Feltételezhetjük, hogy ha a korábbi említések mégis a vepszékre vonatkoznak, akkor az elnevezés orosz közvetítéssel jutott a lejegyzőkhöz.
Edények          A vepsze elnevezést azonban csak a közép-vepszék egy része és a dél-vepszék használták századunk elején. A többiek csak a harmincas években, a hivatalos nyelvhasználat hatására kezdték magukat vepszeként megnevezni.
         Az észak-vepszék és a közép-vepszék egy része a század elején még lűdnek (ľüdileińe, ľüdinik) nevezte magát. Hasonlóképpen nevezi magát a karjalaiak egy csoportja: róluk tudjuk, hogy valaha vepszéül beszéltek. A lűd elnevezés az orosz lyugyi 'nép, emberek' szóból származik.
         1926-ig a vepszéket oroszul csúdoknak, a tudományos irodalomban pedig csuhariknak hívták.


Az előző oldalra   A lap tetejére   A következő oldalra