Az előző oldalra   A lap aljára   A következő oldalra


Az enyecek elnevezései és csoportjai

          E népcsoport régebbi elnevezése jenyiszeji szamojéd, az enyec (ennecsi) elnevezés a 30-as évektől kezdve terjed el. Az enyec szó jelentése 'ember', de ők általában nem ezzel a névvel illetik magukat. Az egész népre vonatkozó egységes elnevezést nehéz találni, habár az enej enecs 'igazi ember = enyec' kifejezés használata gyakori. Ugyanígy nyelvüket is onaj baza 'igazi nyelv = enyec' megnevezéssel illetik. (Az onaj és enej 'igazi' alakok ugyanazon szónak szinte szabadon váltakozó formái.)
          Az enyecek lakóhelyének megoszlásából is kitűnik, hogy – hasonlóan a nyenyecekhez – ez a népcsoport is életmódja alapján két nagyobb egységre bontható. A tundrai enyecek a Tajmir-félsziget északi részén folytattak vándorló életmódot, míg az erdei enyecek a Dugyinkától délre eső tajgás területeken élnek.
          Etnikailag és nyelvjárásilag az enyecek négy nagy csoportba oszthatók: maddu vagy szomatu (hantajszki szamojéd), mugaggyi és jucsi (kraszinói enyecek), valamint baj (bajihai szamojéd). Ezen csoportok közül a maddu, a baj és a mugaggyi enyecek tundrai életmódot folytattak, míg a jucsi csoportbeliek és a baj, valamint a mugaggyi etnikum egy kis része (néhány család) alkotta az erdei szamojédokat.
          A felsorolt négy csoport közötti nyelvjárási eltérések leginkább a hangzókészletet és a szókészletet érintik. Sajnos az enyec anyagok hiányos volta igen megnehezíti a nyelvjárási eltérések pontosabb feltárását.


Az előző oldalra   A lap tetejére   A következő oldalra