A lap aljára   A következő oldalra


Észtország területe

Meteorkráter Saaremaa-n           Észtország a Balti- tenger partján terül el. Északon a Finn-öböl, nyugaton a Balti-tenger, délen Lettország, keleten pedig Oroszország határolja. Területe 45 100 km2, tehát kb. feleakkora, mint Magyarország; nagyobb Dániánál, Svájcnál, Hollandiánál vagy Belgiumnál. 818 sziget tartozik hozzá, ami különösen akkor érdekes, ha figyelembe vesszük, hogy a szomszédos Lettországnak egy szigete sincs. A legnagyobb észt szigetek Saaremaa (Ösel, 2709 km2) és Hiiumaa (Dagö, 965 km2).
          Észtország területének nagy részét a jégtakaró formálta: olvadása során lerakódott rendkívüli mennyiségű homok- kavics- és agyagtömegből alakult ki Dél-Észtország dombvidéke. A Peipsi és a Võrtsjärv valaha sokkal nagyobbak voltak, és csak a mai Tartu helyén választotta el őket egy szoros. Észak- és Nyugat-Észtországban a jég simára gyalulta a mészkőréteget, közben morénából, kavicsokból, mészkődarabokból rakott kisebb dombokat. A szigetek és a tengerparti síkság évezredek alatt emelkedtek ki a tengerből: a föld emelkedése a mai napig elérheti az évi 3-4 millimétert. Éppen ezért Észtország területe – ha nem is észrevehetően – évről évre nő.
Tőzegmoha          Észtország nyugati és északi része sík, magasabb dombok, fennsíkok csak az ország délkeleti részén találhatóak. Legmagasabb pontja, a Suur-Munamägi (Nagy-Tojáshegy) 317 méterre emelkedik a tengerszint fölé (ez egyben a Baltikum legmagasabb pontja). Legnagyobb tava az Oroszország határán fekvő Peipsi (más néven Pejpusz-tó vagy Csúd-tó), ill. az ország közepén található Võrtsjärv. Észtország területének nagy része erdő, ill. mocsár. A növénytakaró a jégkorszak után fokozatosan hódította vissza Észtország területét. Kb. tízezer évvel ezelőtt a tundraszerű növénytakarót tűlevelű erdők váltották fel. Bár a jégkorszakból hátramaradt víz nagy része eltűnt, nagy kiterjedésű mocsarak maradtak vissza. Közép- Észtország megtelepedésre kevéssé alkalmas, nagy kiterjedésű mocsaras vidékei hozzájárultak a nyelvjárási-néprajzi határok kialakulásához. Gazdaságilag igen fontos a mocsarakból származó tőzegmoha. Emellett Észtország legfontosabb ásványkincse az olajpala.
          Észtország éghajlatát tekintve megosztott: a tengerparti sávon óceáni, az ország belsejében viszont kontinentális az éghajlat.

Jellegzetes észt táj


A lap tetejére   A következő oldalra