Az előző oldalra   A lap aljára   A következő oldalra


A manysik elnevezései

          A vogul elnevezés, melyet maguk a vogulok nem használnak, valószínűleg az Ob egyik mellékfolyója, a Vogulka nevével hozható összefüggésbe. Ezt a szót kezdetben az oroszok használták, innen terjedt át más nyelvekbe. Mára ennek az elnevezésnek pejoratív értelme lett, ezért lassan kiszorítja a használatból a manysi név, amivel a manysik önmagukat és a hantikat nevezik meg (nyelvjárásonként eltérő hangalakkal: manysi, mencsi). Ez történetileg azonos a magyar népnév magy- előtagjával, eredeti jelentése 'ember, nemzetség'. Mind a hantik, mind a manysik két nagy csoportba, úgynevezett frátriába tömörülnek. Ezek neve mós és por, ebből a mós egy korábbi manys alakra vezethető vissza, és összefügg a manysi, illetve a magy(ar) népnevekkel.
          Mivel nem egy összefüggő tömbben laknak, hanem több kisebb, elszigetelt csoportban, nyelvük egymástól jelentősen eltérő nyelvjárásokra tagozódik, és ennek megfelelően néprajzi különbségek is akadnak. Így a manysikat négy csoportra oszthatjuk, melyeket földrajzi elhelyezkedésük alapján északi, déli, keleti és nyugati manysinak hívunk. Mára azonban már csak az északiak maradtak meg, a többi csoport eloroszosodott vagy eltatárosodott.


Az előző oldalra   A lap tetejére   A következő oldalra