Az előző oldalra   A lap aljára   A következő oldalra


A nyenyecek elnevezései, csoportjai

          A nyenyecek mind nyelvileg, mind kulturálisan két egymástól jól elkülöníthető csoportba sorolhatók. Az erdei nyenyecek (a népesség 5 %-a) fás területeken élnek, míg a tundrai nyenyecek a tundrával borított területek lakói. A két csoport között nyelvjárásbeli eltérések tapasztalhatók. Ezek kiterjednek mind a szókészletre, mind pedig egyes nyelvtani jelenségekre. A nyelvtani eltérések általában egy-egy hang eltérő fejlődésének köszönhetők. E két nagyobb nyelvjárás a következőképpen osztható kisebb aldialektusokra:
               tundrai nyenyecek: nyugati tundrai, középső tundrai (Bolsaja Zemlja), keleti tundrai
               erdei nyenyecek: keleti és nyugati.
Tundrai nyenyec rénszarvassal           Egy harmadik, ma már kihalt nyelvjárásnak tekinthető a jurác vagy más néven ókeleti nyelvjárás (oroszul: jurackij), mely igen közel állt az enyec nyelvhez. Ez a nyelvjáráscsoport a XIX. századra beolvadt a többi nyenyec nyelvjárásba.
          A nyenyecek külső elnevezése jurák-szamojéd vagy egyszerűen csak szamojéd. A szamojéd szó az arktikus tundra elnevezésével van összefüggésben: 'szaamok földje'. A jurák szó valószínűleg egy erdei nyenyec nemzetségnévre (jar) vezethető vissza. A környező népek is ehhez hasonlóan nevezik a nyenyeceket: a nganaszanok, enyecek gyüraknak, a komik, az obi-ugorok jarannak, jornnak. A nyenyecek magukat nyenecnek, azaz 'ember'-nek, vagy nyenej nyenecnek, azaz 'igazi ember'-nek nevezik. A keleti népcsoport önelnevezésként a haszava 'férfi' vagy nyenej haszava 'igazi férfi' megnevezést használja. Az erdeiek körében használatos még a nyescsang 'ember' elnevezés is.

Az előző oldalra   A lap tetejére   A következő oldalra