Az előző oldalra   A lap aljára   A következő oldalra

A nganaszanok elnevezései és csoportjai

          A nganaszanok hagyományos elnevezése a tavgi szamojéd. Ez a név nyenyec eredetű. Maga a nganaszan megnevezés a 30-as évektől kezdve terjed el. Általában ezt a nevet szokták e nép önelnevezésének tartani. Ez a tévedés azon a vélekedésen alapul, hogy a legtöbb természeti nép az 'ember' jelentésű szóval nevezi meg önmagát. Ez igaz is. És a nganaszan szó valóban embert jelent, de ők mégsem így hívják magukat, hanem nyának, azaz társhoz tartozónak.
          A nganaszanok három nagyobb etnikai csoportot alkotnak. Legnagyobb lélekszámmal az avam-nganaszanok bírnak. E csoporton belül is két kisebb alcsoportot különíthetünk el. A pjaszinai nganaszanok a Pjaszina folyó mentén vándoroltak, míg a tajmiri nganaszanok a Tajmir-folyó mentén nomadizáltak. A nganaszanok másik törzse a bediajok (vadajevek) a Heta folyó és a Hatanga-öböl között éltek. Egy különálló nemzetséget is meg kell különböztetni, mégpedig az Okkot. Ennek tagjai valószínűleg dolgán eredetűek, akik a XVIII. század végén, XIX. század elején asszimilálódtak a nganaszanokhoz. E nemzetség egy része az avamok, másik része a bediajok között él.
          Az avamok nyolc nemzetségre, míg a bediajok négyre oszlanak. A nemzetség szerinti elkülönülés nem volt éles, egy közösséget különböző nemzetségbe tartozó családok is alkothattak.
          Nyelvjárási különbségek kevésbé jellemzik a nganaszan nyelvet, ugyan a két törzs alapján két nyelvjárást különböztethetünk meg, de ezek között nincsenek éles különbségek. A letelepítést követő népességkeveredés a meglévő eltéréseket is szinte teljesen elmosta.


Az előző oldalra   A lap tetejére   A következő oldalra