Az előző oldalra   A lap aljára   A következő oldalra

A nganaszan művelődés ma

          A kötelező iskolai oktatást a 30-as években vezették be, addig a nganaszanok szinte kivétel nélkül analfabéták voltak és oroszul is csak igen kevesen (és elég gyengén) beszéltek. Kezdetben az iskola kivétel nélkül internátust jelentett. A letelepítésig egyes családok megtagadták gyerekeik iskoláztatását, de a 60-as években és az utána született nemzedék már nem kerülhette el az iskolát, ahol természetesen orosz nyelven tanultak. Az iskolai oktatás ma is orosz nyelven folyik, ugyan van kidolgozott ábécé (1989-től), készültek oktatási segédanyagok is, azonban mégsem mondhatjuk, hogy a nganaszan nyelv oktatása általános lenne. A nyelvi asszimiláció a letelepítéssel kezdődött és ma már szinte megállíthatatlannak tűnik. Sajnos ezt támasztják alá a szociolingvisztikai adatok is: ma csak a nganaszan származásúak 42 %-a beszéli a nyelvet, de ebből is csak 17,6 % használja a nganaszant rendszeresen,a szülők 29,3 %-a beszél nganaszanul a gyerekeivel, a 10 év alatti nemzedék 5,9%-a beszéli a nyelvet.
          A nyelvi helyzeten sajnos már az sem változtat sokat, hogy a Dugyinkából sugárzó Tajmir Rádió 1990 óta naponta sugároz nganaszan nyelvű műsorokat is, amelyet a nganaszanok 26%-a rendszeresen hallgat. A Tajmir című újságban is rendszeresen jelennek meg anyanyelvi oldalak. Ezeken híreket, meséket, beszámolókat lehet nganaszanul olvasni. Az újság és a rádió szerkesztősége nincsen könnyű helyzetben, mivel a nganaszan származású értelmiség csak pár főre korlátozódik. Ma ugyan a nganaszanok között az analfabétizmus igen csekély (kb. 6%), de felsőfokú végzettséggel is csak nagyon kevesen rendelkeznek (2%).
          A nganaszanok lélekszáma viszonylag állandó, jelentősebb csökkenést csak a himlőjárványok idején (1700-as évek közepe, 1830 körül) lehetett tapasztalni.

ÉvLélekszám
 1700  872 
 1761  475 
 1796  837 
 1832  344 
 1900  663 
 1917  334 
 1979  867 
 1989  1278 

          Az adatok azt mutatják, hogy a lélekszám nő, de ez egyes esetekben megtévesztő is lehet. A nemzetiség megadása sokszor a lakóhely függvénye. Az Uszty-Avamban lakó enyecek vagy enyec-nganaszan vegyes házasságból született gyerekek nganaszanként szerepelnek. Problematikus az is, hogy a lélekszám statisztikai növekedésével fordítottan arányos az anyanyelvi beszélők száma. Egy 1994-es becslés alapján kb. 500 anyanyelvi beszélőt lehet számon tartani, akik többsége az idősebb vagy középkorú nemzedékhez tartozik. Így azt mondhatjuk, hogy a nyelv kihalása szinte visszafordíthatatlan folyamat.

Az előző oldalra   A lap tetejére   A következő oldalra