Mit olvassak? – Finnugrisztikai szakirodalom


           Az utóbbi időben több levelet is kaptam, melyben a honlap olvasói arról panaszkodnak, milyen keveset lehet olvasni a finnugor népekről és nyelvekről az interneten. Mivel sajnos honlapunk nagyon lassan fejlődik, közvetlenül nem tudunk segíteni a problémán. A könyvtárakban, antikváriumokban azonban sok olyan könyv van, amelyet érdemes elolvasniuk mindazoknak, akik a finnugor népek és nyelvek iránt érdeklődnek. A legfontosabbakra szeretném felhívni a figyelmet az alábbiakban. A felsorolásban kizárólag magyar nyelvű kiadványok szerepelnek.

A finnugor és szamojéd népekről általában

  • Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Trezor Kiadó, Budapest, 1994
    A nagy klasszikus, az első mű, amely a teljes finnugor rokonságot ismerteti. Jó bevezető a nyelvhasonlításba és a finnugrisztika történetébe is. A Magyar Tudományos Akadémia adta ki 1937-ben, utána évtizedeken át hiánycikknek számított, és szerencsés volt az, aki az antikváriumokban hozzájutott egy példányhoz. Fél évszázad alatt azonban sokminden megváltozott, éppen ezért az 1994-es reprint kiadást Zaicz Gábor frissebb adatokkal egészítette ki. A kötethez három térkép is jár. Egy időben a kiadó olcsón kiárusította készleteit, valószínű, hogy igen sok példány van forgalomban, antikváriumokban, talán bizonyos könyvesboltokban is beszerezhető. Kihagyhatatlan.
  • Hajdú Péter – Domokos Péter: Uráli nyelvrokonaink. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980
    Szintén alapmű, általában Hajdú–Domokos néven emlegetik, ezért elterjedt az a tévképzet, hogy egy Hajdú Domokos nevű személy írta. Zsiraiéhoz hasonló átfogó mű, azzal a különbséggel, hogy a szamojédokat is tárgyalja. Sajnos a kor politikai viszonyai között a szerzők nem hangsúlyozhatták a szovjetunióbeli finnugor népek és nyelvek veszélyeztetettségét, ezért az akkori életkörülményeikről írottak fenntartásokkal kezelendők. Feltétlenül olvasandó.
  • Csepregi Márta szerk.: Finnugor kalauz. Panoráma, Budapest, 1998
    Az előzőekkel szemben nem átfogó mű, hanem gyűjtemény. Szerzői személyes hangnemben számolnak be tapasztalataikról, ugyanakkor fontos adatokkal szolgálnak a Szovjetunió uráli népeinek sorsáról, így jól egészítik ki az előző kötetet. A bevezető cikkek jó áttekintést adnak a nyelvhasonlításról és a finnugor népek történetéről. Kozmács István cikkével kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy ma már Udmurtiában inkább a szarapuli vodkát érdemes vásárolni, és nem a glazovit.
  • Nanovfszky György szerk.: Nyelvrokonaink. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000
    Szintén gyűjtemény: rövid cikkeket találunk a finnugor és szamojéd népek történetéről, nyelvéről, irodalmáról. A történeti témájú csoport az 1996-os Finnugorok világa című kötetből származik, a nyelvek leírásai A világ nyelvei című kötetből lettek átemelve, az irodalmi cikkek pedig a Világirodalmi lexikon szócikkei (az észt irodalomról szóló például 1972-es, így értelemszerűen elavult). A cikkeken kívül a kötet különböző dokumentumokat és statisztikai adatokat is tartalmaz. Felejthető, de ha valaki potom pénzért hozzájut, nem baj, ha megvan. Könyvtárban inkább az előbbiek közül válasszunk.
  • Hajdú Péter szerk.: Uráli népek. Corvina, Budapest, 1975
    A kötet cikkei átfogóan tárgyalják a finnugor népek történetét és néprajzát, egyes cikkek azonban kifejezetten magyar vagy finn tárgyúak. Azoknak, akik egy-egy kérdéskörről (pl. az uráli népek mitológiájáról vagy zenéjéről) szeretnének többet megtudni.
  • Rein Taagepera: Finnugor népek az orosz államban. Osiris Kiadó, Budapest, 2000
    Az oroszországi finnugor népek történetét tárgyaló könyv. Pontatlanságaiért bírálni szokás, de érdekes és olvasmányos, mindenképpen érdemes kézbe venni.

  • Domokos Péter: Uralisztikai olvasókönyv. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981
    Gazdag cikkgyűjtemény a finnugor népek kultúrájáról. Míg az előbbi kötetek átfogó ismertetést próbáltak nyújtani, az olvasókönyv cikkei egy-egy részletkérdésről szólnak. Mindenképpen érdemes szemezgetni belőle.
  • Gulya János szerk.: A vízimadarak népe. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1975
    Az olvasókönyvhöz hasonlóan ez a kötet is az egyes népek kultúrájának egy-egy részletkérdésével foglalkozik. Kellemes csemegézni belőle.

Az egyes finnugor népekről szóló könyvek

  • Hunfalvy Pál: A vogul föld és nép. Pest, 1864
    Reguly utazásának eredményei alapján. Gyakorlatilag beszerezhetetlen, könyvtárakban valószínűleg csak helyben olvasható, és nyelvezete miatt sem könnyű olvasmány. Elszántaknak, ínyenceknek.
  • Pusztay János: A szölkupok. Savaria University Press, Szombathely, 1994
    Kis zsebkönyv, mely a legfontosabb, a szölkupokra vonatozó adatokat tartalmazza.
  • Kerezsi Ágnes: Az udmurtok. Savaria University Press, Szombathely, 1999
    Az előbbihez hasonló kötet. A nyelvről szóló részt érdemes inkább kihagyni, a néprajzi rész viszont mindenképpen elolvasásra érdemes. Sajnos az udmurt szavak átírása nagyon pontatlan, de ha nem akarunk udmurtul tanulni, akkor úgyis mindegy.
  • Toivo U. Raun: Észtország története. Csokonai Kiadó, Debrecen, 2001
    Észt történelem a kezdetektől napjainkig. Bár szakkönyv, viszonylag könnyen olvasható.
  • Winter Erzsi – Agrafena Szopocsina – Kerezsi Ágnes: Szibériai rokonaink. Vízió Művészeti Alkotóközösség, évszám nélkül (kb. 1995)
    Csodálatos fényképalbum, mely a keleti hantik életét mutatja be. Ajándéknak is kitűnő.

Az egyes finnugor nyelvekről szóló művek

Ebben a pontban kizárólag a tudományos célú nyelvtanokat sorolom fel. Akiket a gyakorlati célú nyelvkönyvek, szótárak érdekelnek, itt megtalálhatják őket.
  • A Tankönyvkiadó Chrestomathia-sorozata:
    • hanti: Honti László: Chrestomathia Ostiacica, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990
    • komi: Rédei Károly: Chrestomathia Syrjaenica, Tankönyvkiadó, Budapest, 1978
    • lapp: Lakó György: Chrestomathia Lapponica, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986
    • mari: Bereczki Gábor: Chrestomathia Ceremissica, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990
    • manysi: Kálmán Béla: Chrestomathia Vogulica, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989 (1975)
    • mordvin: Keresztes László: Chrestomathia Morduinica, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990
    • nyenyec és szölkup: Hajdú Péter: Chrestomathia Samoiedica, Tankönyvkiadó, Budapest, 1982 (1968)
    • udmurt: Csúcs Sándor: Chrestomathia Votiacica, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990
    Ne tévesszen meg senkit a kötetek latin címe, magyar nyelvű munkákról van szó (kivéve a manysi kötetet, mely magyar és német nyelvű). Ezek a munkák azonban elsősorban nyelvészeknek készültek, ezért egyes részeik a laikus olvasók számára talán éppoly kevéssé érthetőek, mint ha latinul lennének. Ha mást nem, a szövegek magyar fordításait bárki élvezheti. Akiik nem ijednek meg a nehézségektől, más részekkel is megpróbálkozhatnak.
  • A szegedi chrestomathiák:
    • hanti: Csepregi Márta: Szurguti osztják chrestomathia. JATE Finnugor Tanszék, Szeged, 1998
    • nganaszan:Wagner-Nagy Beáta: Chrestomathia Nganasanica. SZTE Finnugor Tanszék – MTA Nyelvtudományi Intézet, Szeged – Budapest, 2002
    A Tankönyvkiadó sorozatához hasonló kiadványok.
  • A Budapesti Finnugor Füzetek oktatási segédanyagai:
    • észt: Janurik Tamás: Az észt nyelv alapjai. ELTE Finnugor Tanszék – Numi Tórem Alapítvány, Budapest, 1997
      Olvasmányok, szójegyzék, nyelvtani vázlat. A hármat nem köti össze semmi. Mivel Anu Kippastonak és Nagy Juditnak köszönhetően létezik igazi nyelvkönyv is, érdemesebb inkább azt forgatni.
    • mari: Pomozi Péter: Cseremisz–magyar nyelvhasonlítás. ELTE Finnugor Tanszék – Numi Tórem Alapítvány, Budapest, 2002
      A címe megtévesztő. Néhány bevezető olvasmány, nyelvtani vázlat, mari–magyar szómegfelelések jegyzéke. Néhány érdekes rekonstrukciós feladat, de oktatási segédanyagról lévén szó, sajnos megoldások nélkül.
    • mordvin: Alekszandr Fektyisztov: A moksa-mordvin nyelv alapjai.. ELTE Finnugor Tanszék – Numi Tórem Alapítvány, Budapest, 1999;
      Mészáros Edit: A erza-mordvin nyelv alapjai.. ELTE Finnugor Tanszék – Numi Tórem Alapítvány, Budapest, 2000
      Száraz, szinte csak táblázatokból álló nyelvtani vázlat és szójegyzék. Helyettük érdemes inkább Keresztes László chrestomathiáját vagy Mészáros Edit gyakorlati nyelvkönyvét megvásárolni.
    • szölkup: Janurik Tamás: A szölkup nyelv alapjai. ELTE Finnugor Tanszék – Numi Tórem Alapítvány, Budapest, 1997
      Igazi minimalista kiadvány, rövid nyelvtani vázlat két példaszöveggel.
    • udmurt: Kozmács István: Az udmurt (votják) nyelv alapjai. ELTE Finnugor Tanszék – Numi Tórem Alapítvány, Budapest, 2001
      Sajnos céljának csak kevéssé felelhet meg, hiszen az olvasmányok fordítása hiányzik. Használható viszont a nyelvtan, de érdemesebb inkább Csúcs Sándor alaposabb chrestomathiáját megvásárolni, vagy Kozmács István gyakorlati nyelvkönyvével kezdeni. Haladóknak viszont hasznosnak bizonyulhatnak a jól válogatott, különböző átírásokat bemutató szövegek.
  • Egyéb egyetemi tankönyvek:
    • hanti: Sz. Kispál Magdolna – F. Mészáros Henrietta: Északi osztják kresztomátia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1970
    • mari: Bereczki Gábor: Cseremisz (mari) nyelvkönyv Tankönyvkiadó, Budapest, 1980
    Egyetemi tankönyvek, ezek sem könnyű olvasmányok. Helyettük érdemesebb inkább a Tankönyvkiadó chrestomathiáit, ill. a szegedi chrestomathiákat használni, mert azok alaposabbak, részletesebbek, pontosabbak. A nyelvvel való ismerkedéshez azonban ezek is megteszik.
  • A világ nyelvei. Főszerkesztő: Fodor István. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999
    A kötet finnugor és szamojéd nyelveket tárgyaló szócikkeit érdemes elolvasni. Sajnos azonban előfordulnak bizonyos pontatlanságok. Az ezekre vonatkozó megjegyzéseket l. itt.

A magyar nyelv finnugor eredetéről szóló művek

  • Lakó György főszerk. A magyar szókészlet finnugor elemei 1-3. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967-1978
    A szótárban megtalálhatjuk azokat a magyar szavakat, amelyek finnugor eredetűek: a szótár megadja legkorábbi előfordulásaikat a nyelvemlékekben, a különböző rokon nyelvi megfelelőiket, továbbá etimológiai magyarázatukat. Elsősorban kézikönyv, böngészésével sok érdekes adatra bukkanhatunk. Egy házibulit is feldobhatunk bele, ha kikeressük a „disznó” szavakat...
  • Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Tankönyvkiadó, Budapest, 1966
    Közismert nevén BUNy. Az annak idején forradalmian modernnek számító egyetemi tankönyv a mai napig az egyik legjobb bevezető mű. Röviden bemutatja az uráli népeket, majd az uralisztika módszereit, a rekonstruált alapnyelvet és a magyar nyelv finnugor elemeit tekinti át részletesebben. Nem mindig könnyű olvasmány, de érdemes vele küzdeni. Nem árt, ha legalább az érettségi tételekben szereplő nyelvészeti kifejezéseket ismerjük...
  • Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991 (1981)
    Szokás egyszerűen „alapkérdések”-ként emlegetni. Az előbbi kötet átdolgozott változata. A kötet első felében ismerteti a finnugor nyelveket (néhány oldal terjedelemben leírva mindegyiket), majd a magyar nyelv finnugor eredetű elemeit vizsgálja. A kötet végén kitér a finnugorellenes elméletekre is.
  • Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Universitas Kiadó, Budapest, 1996
    Egyetemi jegyzet. Korábbi változatai is vannak, de érdemes az 1996-os (vagy későbbi) kiadást használni. Felépítésében a BUNy-ra emlékeztet. A két szerző nézetei néhány ponton eltérnek. Laikusok számára ugyan nem könnyen, de emészthető.
  • Lakó György: A magyar nyelv finnugor alapjai. Bevezetés. Hangtan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965
    Szintén egyetemi bevezető tankönyv. A maga korában megbízható, jó jegyzetnek számított, de ma már inkább Hajdú Péter vagy Bereczki Gábor műveit érdemes olvasni. Ha valaki mégis csak Lakó művéhez fér hozzá, ezt is érdemes tanulmányoznia.
  • Pusztay János: Az „ugor-török háború” után. Magvető Kiadó, Budapest, 1977
    L. a finnugrellenes elméletekről szóló műveknél.
  • Egyéb művek:
    • Róna-Tas András: A nyelvrokonság. Gondolat, Budapest, 1978
      Nem a finnugor rokonsággal, hanem általában a nyelvrokonság kutatásával, főként annak történetével foglalkozik. A könyv második (rövidebb) részében kitér a nyelvrokonság bizonyításának mai módszereire, és röviden a magyar nyelv rokonságára is.
    • Bynon, Theodora: Történeti nyelvészet. Osiris Kiadó, Budapest, 1997
      Olvasmányos bevezető tankönyv. Ez sem a finnugor nyelvekkel, hanem a nyelvhasonlítás, nyelvtörténet általános kérdéseivel foglalkozik: tanulmányozása azonban elősegíti a magyar nyelv finnugorsága mellett szóló érvek megértését.
    • Cser András: A történeti nyelvészet alapvonalai. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba, 2000
      Az előzőhöz hasonló témájú mű, de főként a nyelvi változások típusaira, ill. végbemenésük módjára összpontosít.
    • Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Gondolat, Budapest, 1963
      Bár már kissé elavult, mindenképpen érdemes végigolvasni. A létező legolvasmányosabb leírás a magyar nyelv történetéről. A finnugor rokonsággal csak kisebb terjedelemben foglalkozik.

A finnugorellenes elméletekről

  • Zsirai Miklós: Őstörténeti csodabogarak (Domokos Péter: Uralisztikai olvasókönyv. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981, 11-26)
    Az első nagy összefoglaló a magyar nyelv rokonítási kísérleteiről. Lebilincselő olvasmány.
  • Pusztay János: Az „ugor-török háború” után. Magvető Kiadó, Budapest, 1977
    A 19. század első felében még nem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy a magyar a finnugor vagy a török nyelvek közé tartozik-e (vagy esetleg egyszerre mindkét csoportba). Az 1870-es, 1880-as években lezajlott tudományos viták során egyértelművé vált, hogy a magyar a finnugor nyelvek rokona, és nem a törököké. Ezt a vitát szokás „ugor-török háború”-nak nevezni. Pusztay ezt a vitát, ill. különböző finnugorellenes véleményeket ismertet, ugyanakkor könnyen érthető bevezetést nyújt a nyelvhasonlítás módszereiről és rámutat a magyar nyelv finnugor eredetének bizonyítékaira is.
  • Komoróczy Géza: Sumer és magyar? Magvető Kiadó, Budapest, 1976
    A kérdés értő, kultúrtörténeti és nyelvészeti áttekintése. A mű érdekessége, hogy a szerző nem finnugrista, hanem az ókori Közel-Kelet kutatója.
  • Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései. Balassi Kiadó, Budapest, 1998.
    A legújabb finnugorellenes elméleteket tekinti át. Szórakoztató idézeteket találunk benne, de a cáfolatok nehezen követhetőek a laikusok számára.

A finnugor népek népköltészete

  • Finnugor-szamojéd (uráli) regék és modák I-II. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1984
    A kétkötetes mű az összes uráli nép mondavilágából igyekszik felmutatni valamit. Tipp: A votjákok régi szent könyvéről és régi írásáról.
  • Földisten leánykérőben. Finnugor mitológiai és történeti énekek. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1982
    Finn, karjalai, izsór, észt, mordvin és zürjén énekek Tandori Dezső fordításában.
  • Hozott isten, holdacska! Finnugor varázsigék, imádságok, siratók. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1979
    A finn-permi ágba tartozó népek szinte mindegyikétől szerepel néhány mitológikus ének. Tipp: Az istenek és szellemek segítségét kérő (mari) ima, mely az István, a királyban szereplő „ősmagyar” imádság ihletője.
  • Képes Géza: Napfél és Éjfél. Finnugor rokonaink népköltészete. Magyar Helikon, 1972
    Képes Géza műfordító szinte az összes finnugor nép folklórjából fordított, munkáit ebbe a kötetbe gyűjtötte össze.
  • Aranylile mondja tavasszal. Lapp költészet. Fordította Bede Anna, szerkesztette Keresztes László. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1983.
    A kötet csaknem egyharmada népköltészet. Tipp: Csorda at Oulavuolie-gleccseren.
  • Leszállt a medve az égből. Vogul népköltészet. Kálmán Béla szerkesztésében. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1980
    Medveünnepi színjátékok, imák és különböző énekek. Tipp: A keresztelés éneke.
  • Dereda Mihály: Szárnyas istenkék, földi bálványkák. Vogul mondafeldolgozás. Móra Könyvkiadó, 1982
    Vogul mondákon alapuló teremtéstörténet. A kötetet a vogul hitvilágról szóló rövid ismertetés zárja.
  • Az Európa Könyvkiadó Népek meséi c. sorozatának finnugor és szamojéd kötetei:
    • Az aranyfonó lányok. Észt népmesék, 1968
    • Asszony-unokája. Vogul népmesék, 1959
    • Az ezüstfogú lány. Mordvin népmesék, 1990
    • Férfiszülte leány. Finn népmesék, 1969
    • Hadmenet, nászmenet. Irtisi osztják mesék és mondák, 1975
    • A pórul járt víziszellem. Zürjén népmesék, 1964
    • Tórem-isten népe. Osztják népmesék, 1960
    • Tundraföldi öreg. Szamojéd népmesék, 1975
    • A varázsdob és a látó asszonyok. Lapp népmesék,
    • Vatka meg Kalmez. Votják mondák és mesék, 1974
    Az inkább felnőtteknek szóló meséket bevezető tanulmányok kísérik. Tipp: A Quentin Tarantino-t idéző Asszony-unokája c. mese a Tórem-isten népe c. kötetben.
  • A medvefiú. Finnugor népek meséi. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1984
    Gyermekek részére válogatott finnugor mesék, mely a felnőtteket is elszórakoztatják. Tipp: Hogyan őriztem méheket.
  • Erős mackó. A finngor népek meséi, dalai. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1984
    Szintén gyermekeknek szóló válogatás. Tipp: A varjú leánykérőben.

A finnugor népek irodalmáról

  • Domokos Péter: A kisebb uráli népek irodlamának kialakulása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985
    Ez a kötet nem elsősorban az irodalmi művekkel vagy az írók életrajzával foglalkozik, hanem bemutatja, milyen kulturális és politikai körülmények között születtek meg a kis oroszországi finnugor népek irodalmai. Nagy segítséget jelent ezen népek kultúrájának megértésében.
  • Domokos Péter: Az udmurt irodalom története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975
    A finnen, az észten és a magyaron kívül egy finnugor nép sincs, melynek ilyen terjedelmű irodalomtörténete van. Domokos Péter a kötetet úgy írta meg, hogy közben el sem juthatott Udmurtiába. Kétségtelen, hogy megközelítésmódja meglehetősen konzervatív, de a vizsgált szerzőkhöz, művekhez ez a megközelítés nagyon is megfelelő.
  • Kai Laitinen: A finn irodalom története. Gondolat, Budapest, 1991
    Az író több nyelven megjelent, a modern finn irodalmat tárgyaló kötetét kifejezetten a magyar kiadás kedvéért egészítette ki a régebbi finn irodalommal foglalkozó fejezetekkel. Igyekszik mindig a kor társadalmi-kulturtörténeti viszonyainak keretében tárgyalni az irodalmat.
  • Domokos Péter: Szkítiától Lappóniáig. Universitas Kiadó, Budapest, 1998
    Az 1990-ben az Akadémiai Kiadónál megjelent, azonos című kötet átdolgozása, választhatjuk a régebbi kiadást is. Ez a kötet a magyar irodalomról szól, pontosabban arról, hogy a magyar irodalomban miként jelenik meg a nyelvrokonság és az őstörténet kérése. Az előszót nyugodtan ugorjuk át, és máris egy hihetetlenül szórakoztató kiadványt olvashatunk. Nagyon ajánlott!!!
  • Jávori Jenő: A finnugor népek irodalmának bibliográfiája. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest, 1975; uő: Az uráli népek irodalmának bibliográfiája (1975-1994). Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely, 1995
    Ha szeretnénk tudni, hogy mi, hol és mikor jelent meg magyarul a finnugor népek irodlamából, ezekben a kötetekben kell keresnünk.

A finnugor népek irodalmából

    A finn és észt irodalomból viszonylag sok dolog jelent meg, ezért ezeket nem soroljuk fel. Mindenképpen érdemes ismerni a Kalevalát és a Kalevipoeget. A finn irodalomból népszerűek Mika Waltari művei, az észt irodalomból pedig Arvo Valton és Jaan Kross könyveit ajánlhatjuk. Az alábbiakban néhány összefoglaló kiadványt ajánlunk, továbbá műveket a kisebb finnugor népek irodalmából. A magyarul megjelent legjelentősebb finn irodalmi művek listája itt található.
  • Medveének. A keleti finnugor népek irodalmának kistükre. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1975
    A kiadó kistükör-sorozatának tagja. Röviden bemutatja az egyes népeket, ill. azokat a szerzőket, akiknek művei szerepelnek. Jó áttekintést nyújt a bemutatott népek irodalmáról. Tipp: Tyima Veny: Tripan Vasz.
  • Nagy katalin: „Hét határon hallik húros daru hangja” Faunus, Budapest, 1994
    Az előzőhöz hasonló kötet, de jóval kevesebb magyarázattal, ugyanakkor közöl néhány régebbi tanulmányt a szereplő népek folklórjáról, kultúrtörténetéről. Terjedelme kisebb, viszont közöl szemelvényeket a balti-finn népek irodalmából is.
  • Aranylile mondja tavasszal. Lapp költészet. Fordította Bede Anna, szerkesztette Keresztes László. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1983.
    A legnagyobb terjedelmű válogatás a lapp költészetből.
  • Szijazsar. Összeállította Vaszilij K. Radajev. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1984
    Mordvin eposz. Ha valaki a Kalevala és a Kalevipoeg után újabb eposzokra vágyik, érdemes ezzel folytatnia. (A magyar fordítás az eposz második, átdolgozott kiadásán alapul.)
  • Vaszilij Radajev: Ének Tyustya fejedelemről. Balassi Kiadó, Budapest, 1999
    A Szijazsar összeállítójának műve, a két alkotás valószínűleg egy időben keletkezett, de a Tyustya csak a kilencvenes évek elején jelenhetett meg. Dugántsy Mária, a Tyustya fordítója és elemzője megírását a Walesi bárdok megírásához hasonló bátor tettnek tartja, ugyanakkor a a művet a Szijazsar első kiadásához hasonlóan kiforratlannak tartja.
  • Forrás. Mari írók elbeszélései. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1963
    Korának igazán jellemző műve. Aki igazi, hamisítatlan szocreál novellákra vágyik, az csakis ezt keresse. Kínosan rossz írások, de éppen ez bennük a szórakoztató.
  • Jeremej Ajpin: A hamvadó tűznél. Larus Holding, Budapest, 1998
    Az osztják író rövid elbeszélésekbe oldott visszaemlékezései gyermekkorára, amikor a szovjet korszak elsöpörte az ősi életmódot és a hagyományokat.
  • Jeremej Ajpin: Szűzanya a véres havon. Magyar Napló, Budapest, 2002
    1933-ban a hantik már nem bírták elviselni, hogy a szovjethatalom nem engedi, hogy régi életmódjukat folytassák, és meggyalázza hitüket, hagyományaikat. A Kazim folyó mentén felkelés tört ki. Az oroszok repülőgépről bombázták a hanti telepeket, és kegyetlen bosszút álltak. A történteket korabeli dokumentumokra és visszaemlékezésekre támaszkodva írta le az író. Nagyon ajánlott.
  • Maria Vagatova: A kis tundrai ember. Larus Holding, Budapest, 1998
    Az osztják költőnő versei és meséi, melyekben meghatározó a hanti folklór.

A finnugor népek hitvilágáról

  • A tejút fiai. Tanulmányok a finnugor népek hitvilágából. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1980
    Szakcikkek gyűjteménye, de a leírtak laikusok által is érthetőek.
  • Vértes Edit: Szibériai nyelvrokonaink hitvilága. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990
    Terjedelmes munka rengeteg eredeti szöveggel (természetesen magyar fordításban), ábrákkal, fényképekkel. Nagyon izgalmas.

A magyar őstörténetről szóló művek

  • ifj. Kodolányi János szerk. A finnugor őshaza nyomában. Gondolat, Budapest, 1973
    A magyar őstörténet kutatóinak legfontosabb írásait gyűjti össze ez a kötet a középkortól a 20. század közepéig.
  • Kovács László – Veszprémy László szerk. Honfoglalás és nyelvészet. Balassi Kiadó, Budapest, 1997
    Ebben a kötetben olyan szakcikkek szerepelnek, amelyek a laikusok számára talán időnként nehezek, de a tájékozottabbak (például magyartanárok) számára mégis érthetőek. Rédei Kéroly cikke tömör összefoglalása mindannak, amit a magyra nyelvtani reendszer finnugor elemeiről tudni lehet, más cikkek más nyelvek a magyarra gyakorolt hatásával, a magyarok elnevezéseivel, a rovásírással, a hely- és személynevekkel foglalkoznak.

Útleírások

  • Sajnovics naplója 1768-1769-1770. ELTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszék, Budapest, 1990
    Sajnovics a finnugrisztika első nagy alakja. Csillagászként utazott Lappföldre, hogy megfigyelje a Vénusz áthaladását a Nap előtt, de eközben tanulmányozta a lapp nyelvet. Műve, a lapp és a magyar nyelv összevetését tartalmazó Demonstratio... nem csak a finnugrisztika, hanem egyben az összehasonlító nyelvtudomány első műve.Ez a kötet Sajnovics útinaplóját és 11 levelét tartalmazza.
  • Jankó János: Utazás Osztjákföldre. Néprajzi Múzeum, Budapest, 2000
    Jankó János néprajztudós 1897-ben gróf Zichy Jenő expedíciójával indult Szibériába. Ez a kötet naplóját, néhány levelét, az általa készített fényképeket és rajzokat tartalmazza. A kötetből nem csak az osztjákokról tudhatunk meg érdekes dolgokat, hanem a kor tudományos életének viszonyairól is (nincs új a nap alatt).
  • Jankó János: Úton a szibériai atyafiakhoz. Jankó János oroszországi levelei. L' Harmattan – MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, 2001
    Ez a kötet Jankó összes, a fenti útról írt levelét tartalmazza.
  • Bereczki Gábor: A Névától az Urálig Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely, 1994
    Bereczki Gábor a finnugor nyelvek egyik legjelesebb kutatója, emellett kitűnő fordító. Ebben a kötetben gyűjtőútjainak eseményeit írja le sajátos humorával fűszerezve. A kötetet finnugoros anekdotagyűjtemény zárja. Kihagyhatatlan.
  • Vikár László: Volgán innen, Volgán túl. Balassi Kiadó, Budapest, 2002
    Vikár László Bereczki Gábor útitársa volt, és a saját szemszögéből írja le a történteket. Sajnos stílusában messze Bereczki mögött marad.

    Fejes László


    Vissza a címlapra