A finnugor és szamojéd népek zászlói

          A következőkben bemutatjuk azokat a zászlókat, amelyeket a finnugor népek, államalakulatok használnak. (Mivel az oldal magyaroknak szól, a magyar zászlóról, ill. történetéről itt nem szólunk.) Általában nem szólunk a korábban használt zászlókról, a mai formák kialakulásának történetéről, de megemlítjük, hogy a zászlón szereplő színek, formák mit szimbolizálnak, ill. honnan származnak.
          Mivel a zászlók jelentős része önálló államisággal nem rendelkező népeké, vagy az Oroszországi Föderáción belüli kvázi-államoké, melyek nem rendelkeznek hivatalos honlapokkal, vagy azokon nem tűntetik fel hivatalos jelképeiket, nehéz megbízható forrásokat találni. Forrásaink nem jelölik meg forrásaikat, így ezek meglehetősen bizonytalanok. A bizonytalanságokat az alábbiakban mindig jelöljük.

A dán zászló

A dánok természetesen nem finnugorok, de zászlójuk története a finnugorokkal, pontosabban az észtekkel kapcsolatos. 1219-ben II. Valdemár dán király Tallinnt ostromolta (ekkoriban a neve még Lidna 'vár' volt, a Tallinn elnevezés későbbi, a Taani linn 'dán város' szókapcsolatból származik), és háromnapos véres harc után már éppen vissza akart vonulni, amikor csoda történt. Az égből egy fehér keresztes vörös zászló ereszkedett le, egyenesen a király kezeibe. Ennek hatására a király folytatta az ostromot, és el is foglalta a várat.

A keresztes zászló mintául szolgált több Észak-Európai államnak: a dánhoz hasonló (de termászetesen más színű) zászlójuk van a svédeknek és a finneknek. A norvég és az izlandi zászló is hasonló, de ott a keresztet egy harmadik szín keretezi. Ezek mintájára választott magának zászlót több kisebb balti-finn nép is.

Az észt zászló

Az észt nemzeti zászló eredetileg (1881-től) a Tartui Egyetem észt diákszervezetének zászlója volt. A Tartui Egyetem diákjai sajátos szervezetekbe (korporációkba) tömörültek, melyek a balti német diákok egyesületei voltak. A 19. sz. második felében megjelent néhány szervezet, mely az orosz diákok tömörültek. Az észt nemzetiségű diákok Vironia nevű korporációja (később Eesti Üliőpilaste Selts, azaz Észt Hallgatók Társasága) 1881 szeptember 29-én fogadta el. A kék fejezi ki a hitet és a reményt az észtek jövőjében, a fekete fejezi ki a komor múltat és az észt földet, a fehér pedig a lelki és szellemi világosság felé való törekvést, a téli havat, a nyári éjszakákat és a nyírfák fehér kérgét (de további magyarázatok is léteznek). A színeket először 1882 április hetedikén, Nagypénteken használták nyilvánosan, de nem zászlóként, csupán sapkaként. Mivel az észt diákok egyesületének nem volt működési engedélye, színeit sem használhatta: a német kotrporációk tagjai elfogták és bántalmazták a sapkát viselő Aleksander Mőtust. Az első zászló 1884 májusára készült el, és május negyedikén szentelték fel Otepääben. A zászló igen hamar nemzeti zászlóvá vált, az 1896-os dalosünnepen már egyenesen be is tiltották az orosz hatóságok. 1918 november 21-től az Észt Köztársaság hivatalos zászlajának nyilvánították, de e rendelkezés csak 1922-ben vált törvényerejűvé.

A zászló oldalainak aránya hivatalosan 7:11, a szabványos mérete 1000mm*1650mm. A kék árnyalata 285C (CMYB keverésben 91% cián, 43% lila, 0% sárga és 0% fekete. (Szakértők szerint azonban ez jóval világosabb, mint amit a valóságos zászlókon láthatunk.) Az észt zászló érdekessége, hogy – legalábbis a független államok zászlajai között – nincs még egy zászló, melyen ugyanez a három szín jelenne meg.

A szovjet megszállás idején az észt zászlót betiltották, helyette a szovjet zászló módosított változatát használták az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság zászlajaként. (Érdekességképpen megemlíthetjük, hogy a szovjet-lett zászló igen hasonló volt, csak a hullámok nem csúcsosodtak rajta). A valódi észt zászló használata, vagy akár az észt színek viselete is a megszállás elleni lázadásnak minősült és büntetést vont maga után. A nyolcvanas évek végén megélénkülő függetlenségi mozgalmak is a kék-fekete-fehér lobogót használták, és 1989 február 24-én ismét felhúzták a tallinni vár egyik tornyára. 1990 augusztus 7-én ismét az Észt Köztársaság zászlajává vált (az Észt Köztársaság ekkor még a Szovjetunió része volt, egészen 1991 augusztus 20-ig).

A finn zászló

A 20. század elejéig a finnek (a Finn Nagyhercegség) zászlója a mai címerhez volt hasonló (azaz vörös alapon arany oroszlán volt rajta). A 19. század közepén több javaslat is született, melyek közül alább bemutatunk néhányat:


Ezek a javaslatok végül sosem váltak hivatalossá, és talán soha nem is használták őket. A kék és a fehér ebben a korban váltak igazán nemzeti színekké (a javaslatokon a vörös és az arany általában a címer színeként van jelen). A mai zászló először egy 1912-ben kiadott képeslapon jelent meg, és az 1918-as polgárháborúban terjedt el: egy ideig ugyanis a vörösök és a fehérek egyaránt vörös alapú zászlót használtak, ami zavarhoz vezetett. A fehérek 1918 május 29-én fogadták el a máig használatos zászlót. A zászló arányai hivatalosan 11:18, a kereszt arányai 4:3:4, ill. 5:3:10. Ez a nemzeti zászló. Az állami zászló téglalap alakú vagy fecskefarkú, és a kereszt metszetében a címer áll. Azelnök zászlaja fecskefarkú, és a bal felső mezőben a szabadságkereszt (kék vaskeresztben sárga horogkereszt) áll. (Ennek a horogkeresztnek természetesen semmi köze a nácizmushoz, a zászlót már 1920 óta ilyen formában használják. 1944 és 1946 között a szabadságkereszt helyén két marsallbot volt, de ennek sem a háborúhoz van köze, hanem ahhoz, hogy ebben az időben Mannerheim marsall volt az elnök. Paasikivi, az őt követő elnök visszaállította az eredeti formát.)

Az inkeri-finnek zászlaja

Az inkeri-finnek keresztes zászlajának színei Inkeriföld címerének színeiből származnak. Ezt a 17. században a svédek adták a Néva erődítménynek, mely a mai Pétervári Péter-Pál erőd helyén állt. A címeren a Névát szimbolizáló kék hullámvonalat vörös falak veszik körül. Az erődítmény címere I. Péter idején vált Inkeriföld címerévé. A kék kereszt a Néva mellett az inkeriek finn eredetét is hangsúlyozza.


A karjalaiak zászlaja

Akseli Gallen-Kallela finn festő tervezte 1920-ban (az ő festménye díszíti címlapunkat is). 1922-ig az Uhtai Köztársaság zászlaja volt. A karjalaiak zászlaja nem azonos a Karjalai Köztársaság zászlajával. Zöld mezőben, vörös keretben fekete kereszt: a zöld itt is az erdőket jelképezi, a feket és a vörös pedig ősi nemzeti színek. Említendő még finn-karjala zászlaja: a mai karjalaiaknak csupán töredéke él ebben a tartományban, de a zászlón található ábra megegyezik a történelmi Karjala címerével.





A Karjalai Köztársaság zászlaja

A vörös a történelmet, a kék a vizekben gazdag területet, a zöld az erdőket szimbolizálja. A zászló 1953 és 1956 között a Karjalai Szovjet Szocialista Köztársaság (később ezt visszaminősítették autonóm területté) zászlaja alapján készült: ott a vörös zászlón a kék és a zöld csak keskenyebb csíkként jelent meg.

A komi zászló

Az észt zászló alapján alakították ki: a feketét zöldre cserélték. A kék az eget, a zöld az erdőket, a fehér a havat szimbolizálja. Más magyarázatok szerint a fehér a hattyúra, a finnugorok totemmadarára utal. A komi zászló nemzeti zászló és a Komi Köztársaság zászlaja is egyben.


A Komi-permják Autonóm Körzet zászlaja

Színei megegyeznek a komi zászlójéval, de a színek sorrendje fordított (elrendezésük az orosz zászlóéra emlékeztet, csak a piros helyén zöld áll), és a felső (fehér) sávban a népi hímzésekből származó minta található. A Flagspot egyéb változatokatt is említ:

A piros-fehér-kék zászlókat a körzet zászlajaként említik, bizonytalan azonban, hogy hogy is néz ki a zászló közepén a perna – ez a szó azonban nem jelent, mást, mint keresztet. A zöldes változatokat komi-pemják nacionalistáknak tulajdonítják, de konkrét szervezeteket nem említenek. (A képet tovább bonyolítja, hogy az általunk – az Alkukoti alapján – hitelesnek bemutatott zászló a Horisontban a Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzet zászlajaként szerepel, de ez a legnagyobb valószínűség szerint tévedés.)




A Hanti–Manysi Nemzetiségi Körzet zászlaja

Sajnos erről a zászlóról nincs sok információnk, a körzet alkotmánya szerint a zászlón található obi-ugor díszítőmotívum a körzet címerének tetején látható motívum mása. A címer közepén kétfejű mitologikus madár látható, talán ennek stilizált ábrázolásáról van szó, de a rénszarvasagancs is szóba jöhet. A színek szimbolikája sem világos, de valószínűleg a vizek (az Ob) és az erdők színeit tükrözik. A magyar források (Finnugor kalauz, Nyelvrokonaink) egyszerű kék-zöld zászlóként jelölik, pedig a Nyelvrokonaink elődjében, A finnugorok világában helyesen szerepel.

A lapp zászló

A lapp zászlón a lapp népviselet jellemző színei jelennek meg: dominál a kék és a vörös, melyet sárga és zöld egészít ki. A kör a napot szimbolizálja. Csak a hetvenes években merült fel, hogy a lappoknak saját zászlajuk legyen. 1986-ban fogadták el, a mai formájában. Korábban két fontosabb javaslat volt:
Az előbbit a Flagspot is csak egyetlen forrásból ismeri, és kétséges, hogy használták e valaha. AZ utóbbit 1977-ben tervezte Synnove Persen, főként azok alapján az alkalmi zászlók alapján, amelyeket a hatvanas évektől kezdve használtak különböző lapp megmozdulásokon. Nyilvánvaló, hogy a mai zászló elődje.



A lűdök zászlaja

A vepszéhez és a karjalaihoz hasonló zászló: a lűdök elkarjalaiasodott vepszék (honlapunkon önálló népként nem is szerepelnek), és ezt tükrözi a zászlójuk is, mely szintén átmenet a karjalaiak és a vepszék zászlajai között.





A lívek zászlaja

A zászló színei Kurland tartomány színeiből származnak. Ezeket a színeket használta a németországi egyetemeken és Tartuban tanuló kurlandi diákok Curonia nevű korporációja is, zöld-kék-fehér elrendezésben. A zászló mai arányai (középen keskeny csíkkal: 2:1:2) a lett zászlóra emlékeztetnek. A lett zászlóban mai magyarázatok szerint a fehér csík Lettország legnagyobb folyóját, a Daugavát (más néven a Nyugati-Dvinát) jelképezi (a lett zászlóról már a 13. századból vannak feljegyzések!). A lív zászló színei egyes magyarázatok szerint a lív tengerpartot ábrázolják: a zöld a partmenti erdőkre és mezőkre, a fehér a parti fövenyre, a kék a tengerre utal. A zászlót mai formájában 1923 óta használják.


A Mari Köztársaság (Marij El) zászlaja

G. Buligin tervezte. 1:2:1 arányban kék–fehér–vörös, a napszimbólum és a felirat (Marij El) barnásvörös. A zászló színei az orosz állami zászlóéra emlékeztetnek, a barnásvörös pedig arra a mari legendára, mely szerint az élet az agyagból származik. A Horisont szerint korábban V. Akcorin filológus és I Jefimov képzőművész a barna, sárga és fehér színű trikolort javasolták: a mari legendék szerint az élet a barna agyagból származik, a sárga nap pedig fehér tojáshéjból bukkant ki. Ezt a javaslatot azonban nem fogadták el. Ezt az információt a Horisonttól függetlenül a Flagspot is megerősíti. A Flagspot még egy javaslatot említ, G. N. Buligin és V. G. Kasakov javaslatát: 2:3:2 arányban világoskék-fehér-zöld zászlót, melyben a világoskék az eget és a vizeket, a fehér a mari nép céljainak tisztaságát, az áldozati ruhákat és a békét, a zöld a vallásos ceremóniák helyszínét jelképezi. A Hampshireflag két téves ábrázolást is említ, az egyiken nem szerepel a napszimbólum, a másikon pedig a zászló közepén a napszimbólum és a felirat helyett lila sáv van.



A marik zászlaja

A színek a népviseletről származnak. (Megjegyzendő, hogy a fehér, a fekete és a vörös a legfontosabb alapszínek. Azokban a nyelvekben, melyekben csak három alapszínnév van, ezek azok.) A zászló státusa bizonytalan, nem tudjuk, kik és hol használják. Egyedül az Alkukotiban bukkan fel, a Flagspot is annak alapján említi. .


A Mordvin Köztársaság zászlaja

1995 március 30-án vált hivatalossá. Andrej Alekąin tervezte, nyilvánvalóan a Mari Köztársaság zászlajának hatására. A vörös a nemzeti hagyományokat, a fehér a finnugor származást, a kék Mordvinföld vizeit jelképezi. A zászló közepén található jelkép a napot, az életet és a termékenységet jelképezi. A hivatalos verzió szerint a vörös valójában barnásvörös.
A Flagspot bemutat több olyan zászlót, melyek a kilencvenes években Mordóvia zászlajai voltak, ill. annak javasolták őket. Az első kettő a Mordvin ASzSzR zászlaja alapján készült (a szovjet autonóm köztársaságok zászlóiról l. lejjebb), és a három sáv az oroszokat, az erzákat és a moksákat jelképezi. A másik két tervről semmilyen konkrét információval nem rendelkezünk.

Az erza-mordvinok zászlaja

Színei szintén a népviseletből származnak. L. még a mari zászlóról leírtakat. Erről a zászlóról sem tudjuk, hogy kik és hol használják, de felbukkan az Erziana honalpon is. Érdekességképpen megemlítendő, hogy az Oroszországi Föderáción belül mások is használják ugyanezt a zászlót: ez a Kamcsatkai terület zászlaja.




A szamojéd területek zászlói

A szamojéd népek nem használnak saját zászlókat, és saját körzetük sincs. A nyenyecek nevét három körzet nevében is megtaláljuk: a Nyenyec Autonóm Körzet (Arhangelszki Terület), a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet (Tyumenyi Terület) és a Tajmíri Dolgan-Nyenyec Autonóm Körzet (Krasznojarszki Terület). Ezeken a területeken nem csak nyenyecek élnek, hanem az enyecek és a nganaszanok és más népek is. Bal oldalon a Nyenyec Autonóm körzet, jobbra a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet zászlaját láthatjuk, alattuk egy másik (korábbi?) változat. A Tajmíri Dolgan-Nyenyec Autonóm Körzet zászlaja három változatban fordul elő, az első talán egy korábbi zászló, feltételezhető, hogy a mai az utóbbi kettő közül valamelyik – ugyanakkor a Flagspot egyik levelezője szerint a körzetnek egyáltalán nincs zászlaja, és ezek csak a címer alapján készült nem hivatalos zászlók. Hogy a kép még bonyolultabb legyen, a Flagspoton a tajmíri zászlók között szerepel az is, amely a Jamal-Nyenyec Körzet korábbi zászlajaként is szerepel.



Az autonóm területek zászlajai a Szovjetunió idején

A szovjet időkben minden oroszországi autonóm köztársaságnak azonos felépítésű zászlaja volt. A megszokott sarlós-kalapácsos vörös zászlót egy kék függőleges sáv egészítette ki, és a zászlón szerepelt a terület neve oroszuk, ill. a helyi nyelv(ek)en. A bemutatott példánk a mordvin zászló, melyen orosz, erza és moksa felirat látható. A bemutatott zászlót akkor használták Mordóvia már nem mint Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, hanem SzSzR volt. Ma azonban Oroszországban kifejezetten tiltja a törvény, hogy a föderációj bármely szubjektumának (terület, köztársaság, autonóm terület stb.) a zászlaja az Oroszországi Föderáció zászlajának módosított változata legyen. Csak gyanítható, hogy ennek talán az az oka, hogy a kilencvenes évek első felében semmiképpen sem szerették volna kötelezővé tenni ilyen zászló választását, várható volt, hogy a tisztán orosz területek ilyen zászlót választanának, míg a függetlenedés gondolatával játszó területek másmilyet, hogy ezzel is függetlenségüket hangsúlyoznák – ennek elkerülése érdekében inkább minden szubjektum számára kötelezővé tették másmilyen zászló választását. (Ugyanakkor több független szláv állam zászlaja szándékosan az orosz zászlóhoz hasonlít, mivel a 19. században ez egyben pánszláv zászló is volt. A szlovák és a szlovén zászló csupán a ráhelyezett címerben tér el az orosztól, a bolgárok pedig a kéket cserélték zöldre. A horvát, a korábbi jugoszláv és a szerb zászló a színek sorrendjét is variálja.)



Az udmurt zászló

Jurij Lobanov tervezte 1992-ben. Eredetileg többféle elrendezésben is készültek tervek, és az elfogadásra ajánlott javaslat a vízszintes sávozású fehér–vörös–fekete volt, a feketét és a vöröset azonban fehér sáv szelte át, melyben ott volt a zászlóban ma is található jel. A sávok így a mitológiában jelentkező világszinteket jelképezte volna: a fekete a föld, a vörös a nap, a fehér pedig az élet színtere. A szimbólum ąudo kiĽiµi, azaz a szerencsecsillag, tulajdonképpen talizmán, mely megvédi viselőjét. Egy másik javaslat szerint a helyén ToleĽo, azaz a Holdas, a holdanya védőszelleme állt volna. 1993-ban a jelenlegi változatot fogadták el. A fekete a földet és a stabilitást, a fehér a világegyetemet és az erkölcsi alapelvek tisztaságát, a vörös az életet és a napot jelképezi a zászlóról szóló törvény szerint. (A zászlóban szereplő szimbólumot a Horisont tévesen, 45%-kal elforgatva mutatja.)


A vepszék zászlaja

A vepsze zászló szintén a finnek kék keresztjére utal, a sárga a napot, a zöld az erdőket jelképezi, ugyanakkor a zászló színei részben a karjalaira zászló színeire is emlékeztetnek.





A vótok zászlaja

A vótok zászlaja kék alapon zöld keresztes – a színek eredetéről, jelentéséről nincsenek információink.





Források


Vissza a címlapra